Proaktív integritási felülvizsgálatok (PIR)

Az Európai Beruházási Bank (EBB) évente mintegy 400 projektet finanszíroz világszerte, ez éves szinten 63 milliárd eurót tesz ki (ennek 88%-a az Európai Unióban található). Az EBB portfóliójának többsége más pénzügyi intézményeken keresztüli beruházási kölcsönökből és közvetett kölcsönökből áll (főleg kkv-k és közepes kapitalizációjú vállalatok számára). Ezeket a projekteket több száz beszerző szerv irányítja, és több ezer szerződés készül a projektek élettartama alatt. A kockázatok kezelése kihívást jelent egy ekkora méretű portfólióban.

Az EBB csalásellenes politikájának előírása szerint az EBB Főfelügyelőségéhez (IG/IN) tartozó Főfelügyelőség Csalási Nyomozati Osztálya proaktív integritási felülvizsgálatokat (PIR) végez a pénzeszközök rendeltetésszerű használatának és a tiltott magatartásokkal szembeni kiszolgáltatottságnak a felmérése érdekében. A PIR módszertanában döntő jelentőségű a megfelelő projekt kiválasztása a felülvizsgálatra. A meglévő erőforrások optimalizálása és a tiltott magatartás észlelési kapacitásának növelése érdekében a következő három kulcsfontosságú folyamat működik egyszerre:

Az IG/IN kiválasztja a projekteket a proaktív integritási felülvizsgálat vagy PIR néven ismert, a FIRST nevű kockázatértékelő eszközzel végzett alapos felülvizsgálatra. A kiválasztott projektekről általában nem vélelmezik a csalást, de gyakran nehéz körülmények között valósulnak meg. A projekteket a felülvizsgálatra való kiválasztás után az IG/IN elemzi, és a végrehajtás részletes áttekintésével azonosítja a csalásra és a korrupcióra utaló jeleket. A PIR-ek célja különösen az alábbiak ellenőrzése:

(i) A támogatók által a beruházási vagy keretkölcsönökkel összefüggésben követett beszerzési folyamatok, valamint a beszerzett munka és szolgáltatások minősége; és

(ii) A pénzügyi közvetítők (bankok, állami támogatást nyújtó ügynökségek) által nyomon követett, több kedvezményezettű közvetített kölcsönök hitelezési eljárásai, valamint a végső kedvezményezettek jogosultsága a kölcsönben nyújtott pénzeszközökre és azok tényleges felhasználása.

A PIR-ekből származó megállapításokból és tanulságokból az EBB-csoport szolgálatai számára ajánlásokat fogalmaznak meg esetleges feltárt szabálytalanságok orvoslása, valamint a belső eljárások és folyamatok javítása érdekében.

A PIR-ek végrehajtása a Nyomozók Nemzetközi Konferenciája[1] által jóváhagyott csalásfelderítési irányelvekkel összhangban történik.

[1]http://www.conf-int-investigators.org/wp-content/uploads/2019/11/CII-General-Principles-for-Proactive-Integrity-Risk-or-Fraud-Detection-Activities-1.pdf  

Az ilyen típusú felülvizsgálatok során a fő kihívás a művelet (vagy műveletek) kiválasztása a PIR-ekhez, különös tekintettel az idő, a személyzet és a költségvetés megkötéseire. A 2009-es indulástól kezdve PIR-projekteket az országos és ipari kockázati alapmutatók és a nagy értékű monetáris kitettség elemzése alapján választották ki. A gyakorlat kezdeti éveiben összegyűjtött tapasztalatok alapján a legkockázatosabb műveletek szisztematikus és elfogulatlan kiválasztásának biztosítása érdekében az EBB csalási nyomozócsoportja kidolgozta a saját módszertanát.

2017-ben új, megbízható csaláskockázat-értékelési mechanizmust – csalás- és integritás-kockázatértékelési eszközt (FIRST) – hoztak létre. A FIRST fejlesztése az EBB-nél elérhető műveletek nagy mennyiségű, strukturált adatán alapul, egyedi figyelmeztető jeleket („vörös jelzéseket”) és kockázati tényezőket hoztak létre a projektkockázatok értékeléséhez, és a PIR szempontjából legveszélyesebb műveletekből korlátozott mennyiségű projektet választottak ki. Az eszköz egy adatvizualizációs alkalmazás segítségével belső és külső adatbázisok, valamint algoritmusok kombinációján keresztül lehetővé teszi az összes aktív EBB-művelet figyelemmel kísérését. 2019-ben az új módszertan kísérleti tanulságainak levonásával az IG/IN bővítette az eszköz elemzési kapacitását, beleértve a technikai és fogalmi fejlesztéseket is. Ennek eredményeként a FIRST az EBB adattárához kapcsolódik, amely az összes aktív műveletről valós idejű kockázati pontszámot és információt nyújt.

A FIRST több mint 30 kockázati tényezőt tartalmaz. Ezeket a műveletek, a kockázat, a monitoring, az informatika és a projektek területén dolgozó munkatársakkal konzultálva alakították ki. Minden egyes tényező egy, a partnerre, a helyszínre, a beszerzésre vagy a projekt teljesítményére vonatkozó konkrét figyelmeztető jelzésre utal. A jelenlegi módszertan szerint az EBB összes projektjét ezen kockázati tényezők alapján kell értékelni. A FIRST-ben használt strukturált adatok:

• az EBB által a projekt élettartama alatt összegyűjtött belső adatok (az EBB adatbázisában rendelkezésre álló és rögzített adatok) vagy
• külső, nyilvánosan is elérhető adatok (pl. a Transparency International korrupció érzékelési indexe)

A FIRST része az egyes projektekre vonatkozó kockázati tényezők eredményeinek vizualizálására alkalmas szoftver, amely kezdeti kiválasztási javaslatot tesz a felülvizsgálat tárgyát képező projektekre, amint azt az alábbi ábra szemlélteti:

Ábra 1: Az EBB által finanszírozott projektek csalás elleni felderítési folyamata

Forrás: EBB

A meglévő projektinformációkhoz való hozzáférés biztosítja a csalási kockázat alakulásának aktív nyomon követését, így bizonyos ágazatok, pénzügyi termékek vagy földrajzi régiók kockázati tendenciája észrevehetővé válik.

Az adatvizualizációs szoftverrel a FIRST a pontozási folyamat eredményeit jeleníti meg. Ez lehetővé teszi a csapat számára, hogy különféle grafikákon keresztül megfigyelje az összes művelet aktuális kockázati pontszámát, és szűrje, áttekintse vagy összehasonlítsa az eredményeket más, hasonló műveletekkel. A FIRST a különböző kockázati tényezők súlyozásának finomhangolására is lehetőséget nyújt a teljes pontozáson belül azok fontosságától és relevanciájától függően.

Az EBB valamennyi típusú műveletének kiegyensúlyozott lefedettsége érdekében számos, a FIRST adatai alapján magas kockázati pontszámú projekt kerül évente felülvizsgálatra, hogy megerősítsék azok FIRST-pontszámát és a tiltott magatartással szembeni kiszolgáltatottságot. A felülvizsgálatok a PIR módszertanának alapvető részét képezik. A felülvizsgálat során a PIR-csapat elvégzi a FIRST által jelzett műveletek átvilágítását. A felülvizsgálat magában foglalja az EBB-nél elérhető projektekkel kapcsolatos jogi, pénzügyi és közbeszerzési dokumentációk elemzését, a kedvezőtlen sajtómegjelenéseket, a tulajdonosi struktúra (KYC) áttekintését, valamint interjúkat az EBB operatív és projektmunkatársaival.

Az utolsó lépésben kiválasztják a legrelevánsabb projekteket egy teljes körű proaktív integritási felülvizsgálatra (évente legfeljebb négyet). Ezek helyszíni ellenőrzések, amelyek során alaposabban vizsgálják a szervezeti kontrollokat és a projekt végrehajtását. A PIR-terepmunkát a hitelfelvevők/támogatók telephelyén és a projekt helyszínén végzik, megközelítőleg 6 hétig. Ezenkívül az IG/IN/PIR által megbízott ellenőrök és szakértők elvégzik a kivitelezett munkák és áruk végleges minőségi és mennyiségi ellenőrzését.

A PIR-ek biztosítják az IG/IN számára az EBB által finanszírozott projektek vizsgálatát a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználása szempontjából, és azok sérülékenységének felmérését a tiltott magatartással szemben. A magasabb kockázatú területeken a PIR-ek a hiányosságokat is azonosítják, és korrekciós javaslatokat tesznek a hűtlen kezelés vagy újabb elmaradások megakadályozása érdekében. Az IG/IN/PIR minden esetben meghatározza, hogy szükség van-e további nyomon követésre, helyreállításra/beavatkozásra és/vagy vizsgálatra. Az IG/IN/PIR vagy az EBB-csoport egyéb szolgálatai és/vagy vezetésének kérésére eseti jelleggel indítható PIR az EBB-csoport bizonyos műveletére vonatkozóan.

A PIR eredményei alapján az EBB több intézkedést is tehet:

1. Ha csalásra vagy korrupcióra utaló jeleket észlel, a PIR csapata jelenti a nyomozócsoportnak, amely az OLAF-hoz utalhatja az ügyet.
2. Az EBB belső szerződéses jogorvoslati lehetőségeket alkalmazhat, mint például a szerződés felmondása vagy a fizetés visszavonása, a kölcsön gyorsított visszafizetése, a szerződés feltételeinek megváltoztatása stb.
3. Az EBB kapcsolatba léphet a nemzeti hatóságokkal (AFCOS, pénzügyi rendőrség) büntetőeljárás indításának szüksége esetén, vagy a luxemburgi FIU-val pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt.

Az EBB belső ajánlásokat fog kiadni a belső ellenőrzések megerősítésére a hasonló kockázatok jövőbeni elkerülése érdekében.

A legfőbb különbség a PIR és egy vizsgálat között az, hogy míg az utóbbi egy beérkezett állítás alapján, a PIR kockázatértékelés vagy más EBB-szolgálatoktól kapott eseti kérelem eredményeként indul el.

Az IG/IN általános PIR-módszertanára alapozva a FIRST az egyetlen olyan eszköz, amelyet az EBB összes, műveletekre vonatkozó strukturált adatának elemzése alapján fejlesztenek. A FIRST valós idejű hozzáférést biztosít az EBB naponta frissülő adatbázisához. Ez biztosítja a kockázatértékelések megbízhatóságát és aktualitását. Ez az egyik legátfogóbb, a csalási kockázatok értékelésére és a részletes PIR-ekhez kapcsolódó műveletek kiválasztására szabott keretrendszer.

A 2009 és 2019 között véglegesített és lezárt PIR-eredmények a következők:

Például számos, csalással részben érintett EBB-művelet esetében az EBB visszafizettette a kölcsönök visszaéléssel, csalással vagy szabálytalanságokkal érintett részét a hitelfelvevőkkel. Ezenkívül több javító intézkedést és cselekvési tervet vezettek be az ellenőrzések megerősítése és a hasonló visszaélések és szabálytalanságok megismétlődésének csökkentése érdekében.

Egy másik esetben a FIRST egy afrikai országban zajló hitelezési műveletet emelt ki magas csalási kockázati pontszám miatt. A projekt jelentősen késett, az EBB operatív értékelése romlott. A FIRST jelezte, hogy a pénzügyi szerződések megkötésére vonatkozó szabályokat megsértették, emellett számos más figyelmeztető jel is felmerült. A rendelkezésre álló dokumentáció részletes áttekintését, az operatív személyzettel folytatott belső megbeszéléseket, valamint a külső adatbázisok felülvizsgálatát követően a figyelmeztető jelzések valósnak bizonyultak. Röviddel a PIR után a projektért felelős vállalat vezérigazgatóját a helyi hatóságok korrupcióval vádolták meg (a PIR-től függetlenül). Bűnügyi nyomozás indult, az EBB szorosabban követte nyomon a projekt végrehajtását.

A PIR-ek hatékony eszköznek bizonyultak a be nem jelentett szabálytalanságok jeleinek azonosítására, amelyek egyébként más, rendszeres ellenőrzések megléte mellett is észrevétlenül folytatódnának.

Az EBB a FIRST és a PIR sikeres megvalósítását a következő tényezőknek köszönheti:

1. A műveletekről rendelkezésre álló adatok alapos ismerete
2. A menedzsment támogatása a kockázatértékelés új módszertanának kidolgozásában
3. A különböző termékek, piacok és szektorok kockázati mutatóinak feltérképezése az életciklus minden egyes szakaszában
4. Multidiszciplináris csoport, amely a következőkből áll:
   1. Adatelemzők
   2. Projektmenedzserek, akik elemezni tudják a rendelkezésre álló adatok felhasználásának módját
   3. Csalással foglalkozó nyomozók, törvényszéki auditorok (beleértve az adatokkal foglalkozókat is)
   4. Szoftverfejlesztők
   5. Ügyvédek
   6. Specifikus ismeretekkel rendelkező, az alapcsapatot kiegészítő tanácsadók (pl. ilyen tanácsadók támogatták az EBB-t a kockázatértékelés módszertanának felülvizsgálatában; emellett minden esetben részt vesznek a helyszíni PIR végrehajtásában)
5. A hitelfelvevőkkel kötött szerződéses keretrendszer megléte, amely lehetővé teszi, hogy az EBB a helyszínen ellenőrizze a projekteket
6. PIR-ekhez hasonló, proaktív, csalás elleni intézkedésekkel rendelkező biztos politikai alap (az EBB csalás elleni politikája).

Bevezetésekor a FIRST és a PIR számos kihívással nézett szembe:

1. Összetett kérdésekben a megfelelő üzenet átadása a menedzsment/hierarchia támogatásának elnyerésére
2. A rendelkezésre álló adatok megfelelő ismerete és felhasználása. A strukturált adatok elérhetőségének és felhasználhatóságának nem megfelelő ismerete korlátozza a nagy mennyiségű adatok elemzésén alapuló kockázatértékelési eszközök alkalmazását és hatékonyságát.
3. A különböző területek szakértőinek (adatszakértők, pénzügyi szakértők, ügyvédek, technikai szakértők, projektmenedzserek) bevonása a rendelkezésre álló adatok feltérképezéséhez és a csalási mutatók azonosításához
4. Az évente elvégzett, mindenre kiterjedő PIR-ek mennyiségi korlátozásának hatására a csalások elleni nyomozócsoport továbbfejlesztette a kockázatértékelést, és köztes lépésként bevezette a FIRST által az azonosított figyelmeztető jelekre koncentráló felülvizsgálatokat.

A FIRST eszköz skálázható, azonban jelen formájában nem könnyen replikálható, mivel testreszabott algoritmuson alapul, és specifikusan az EIB üzleti modelljéhez, valamint adatbázis-technológiájához lett kialakítva. Az EU tagállamainak hatóságai azonban ötletet meríthetnek a nagy mennyiségű adat hatékony felhasználásából, így kidolgozhatnak egy testreszabott kockázatértékelési eszközt, amivel valós időben elemezhetik a működéssel/projekttel kapcsolatos strukturált adathalmazokat, és a figyelmeztető jelekre is időben fény derül.

Egy hasonló gyakorlat megvalósítása érdekében a hatóságoknak az alábbiakat kell figyelembe venniük:

1. A FIRST-höz és a PIR-hez hasonló eszközt megvalósító hatóságnak független státusszal és jogi alapokkal kell rendelkeznie a nyomozások és a csalás elleni ellenőrzések elvégzéséhez.
2. A kockázatértékelési eszköz algoritmusainak és módszertanának kidolgozásához szükséges kezdeti idő és pénzügyi befektetés miatt a menedzsment támogatása kulcsfontosságú.
3. Az adatok feltérképezése és a figyelmeztető jelek felismerése hosszú ideig tartó előkészítő szakasz.
4. Az eszköz a sokféle projekttel foglalkozó és nagy mennyiségű (rendszeresen frissített) strukturált adathoz hozzáférő szervezetek számára a leghasznosabb.