Összeférhetetlenség a helyi közlekedési infrastruktúrában

Közbeszerzési eljárások során elkövetett csalás, különösen pedig közpénzek felvétele a szükséges kapacitások hiánya ellenére és szerződéskötés jogalanyokkal egyértelmű összeférhetetlenség ellenére.

A gyanú a következő fő mutató alapján merült fel:

• Szabálytalan közbeszerzési eljárások

• A munkák szabálytalan felügyelete

Nevezetesen a projekt körülbelül 100 különböző szerződést foglalt magában, ezek közül 20 független építési szerződés volt, és egy nagy multinacionális technológiai vállalkozást is magában foglalt. A szerződések megfeleltek a FIDIC (Fédération Internationale Des Ingénieurs-Conseils avagy International Federation of Consulting Engineers, magyarul Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége) „Conditions of Contract for Plant & Design-Build” (Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek szerződési feltételei) típusú szerződésének, az úgynevezett „Yellow Book” (Sárga könyv) előírásainak. Ez a választás önmagában nem jelentett volna szabálytalanságot, ha a kedvezményezett biztosítani tudta volna a munkák helyes koordinációját.

A kormány 2003-ban a metróvonal meghosszabbításáról döntött az építkezés költségei 70%-ának fedezésével; a fennmaradó 30%-ot pedig a helyi önkormányzat biztosította. A helyi önkormányzat (kedvezményezett) és a projekt teljesítésével megbízott, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozás beruházási szerződést kötöttek. Ez a szerződés előírta a vállalkozásnak, hogy a projekt végrehajtása során a projektgazda által hozott döntések felügyeletének ellátása céljára alkalmazzon független hitelesítő mérnököt/független felügyelő mérnököt.

A 2004-ben aláírt kincstári szerződéssel az Államkincstár megbízást kapott a projekt finanszírozásának kezelésére. 2005-ben hatályba lépett a nemzeti metrótörvény, amely jóváhagyta az előre jelzett költségeket. Ugyanabban az évben később a kedvezményezett két EBB-hitelt kapott a projekt finanszírozása céljára.

Az állítólagos súlyos szabálytalanságok, a csalás és az esetleges korrupció főként egy olyan vállalatot érintettek, amely része volt a projektirányításnak és 2006 közepétől 2012 végéig FIDIC mérnökként is tevékenykedett. Az OLAF által végzett vizsgálat szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet, amelyekre a pályázási szakasz után, a szerződéskötési szakaszban és a végrehajtási szakaszban került sor. A szabálytalanságok állítólag összeférhetetlenségre és az ajánlattevőkkel szembeni megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód elvének megszegésére voltak visszavezethetők. A vizsgálat megállapításai szerint összeférhetetlenség állt fenn a helyi önkormányzat tulajdonában álló vállalkozás néhány alkalmazottja és bizonyos vállalkozók között.

Az OLAF arról számolt be, hogy a szerződés nyertese nem rendelkezett a projekt irányításához és koordinálásához szükséges szakmai felkészültséggel és alkalmazottakkal. Az állítások között szerepelt az is, hogy a kedvezményezett nem garantálta, hogy a projektre kellő időben kerüljön sor, a megfelelő minőségi színvonalon és a legjobb áron. Továbbá a kedvezményezett nem gondoskodott a projekt helyes pénzügyi és műszaki megtervezéséről, többek között a különböző építési beruházási szerződések megfelelő koordinációjának biztosításáról sem. 

A projektigazgatóság nem rendelkezett a kellő szakmai felkészültséggel és alkalmazottakkal.

Ezenkívül megállapítást nyert, hogy a projektirányítással megbízott jogalany, amely 2012-ig a FIDIC mérnök szerepét is betöltötte, nem tartotta tiszteletben a közbeszerzési szabályokat, amikor segítséget nyújtott a kedvezményezettnek az építési beruházási szerződések nyertes ajánlattevőinek kiválasztásához. Úgy tűnt, hogy a FIDIC mérnök és a projektirányító szerv ismételten olyan helyzetbe hozták magukat, amely összeférhetetlenséget teremtett különböző vállalkozókkal. Az OLAF vizsgálata végül megállapította, hogy a független hitelesítési mérnök szerepét 2012-ig csupán ideiglenes alapon látták el.

A projektirányítási tanácsadó, aki 2012-ig FIDIC mérnökként is funkcionált, részt vett az értékelőbizottságnak a nyertes ajánlattevők kiválasztására irányuló értekezletein. Majd feltételezhetően e vállalkozások közül néhánynak alvállalkozójaként járt el, ami az általa aláírt, a projekt kivitelezésére irányuló szerződés formális megszegésének minősül.

A szabálytalanságok látszólag az összes olyan kifizetést érintették, amelyeket e jogalany felügyelete alatt az építési beruházás érintett nyertes ajánlattevői számára teljesítettek. Ennek a jogalanynak mint projektirányítási tanácsadónak ellenőriznie kellett a szerződött vállalkozások fizetési kérelmeit. A vizsgálat bizonyos esetekben megállapította, hogy ugyanaz a természetes személy írta alá mind az alvállalkozó teljesítésigazolását, mind pedig ugyanazon jogalany számlaigazolását projektirányítási tanácsadóként. A FIDIC szabályok azonban pontosan előírják, hogy független felügyelő mérnököt kell biztosítani.

Olyan esetek is előfordultak, amikor az e jogalany által igazolt kifizetési kérelem a nyertes ajánlattevőkre nézve előnyös hibát tartalmazott az euró átváltási árfolyamában, valamint olyan esetek is, amikor hiányoztak az igazoló dokumentumok vagy az aláírások.

Ezenkívül vesztegetés és korrupció gyanúja merült fel egy másik tagállam nagy technológiai vállalata által aláírt szerződéssel és a szerződés aláírását megelőző közbeszerzési eljárással kapcsolatban. Az EBB tájékoztatta a projekt végrehajtásának helye és az érintett vállalat székhelye szerinti mindkét tagállam ügyészi szervét, valamint az OLAF-ot. Bizonyítékok merültek fel, amelyek szerint jogellenes kifizetéseket teljesítettek különféle tanácsadó cégeknek és médiacégeknek. Mindkét országban megindították az igazságügyi nyomozást. A helyi hatóságok azonban nem találtak az állításokat megerősítő bizonyítékokat.

Ezek az állítások többek között arra vonatkoztak, hogy az ajánlatkérő elfogadta, hogy az egyik nyertes pályázó törölte az egyik alvállalkozóját, és ezáltal a pályázatbontás után módosította a kiválasztási kritériumokat, ami a pályázat szabálytalan elfogadásához vezetett.

Ezenkívül arra, hogy az ajánlatkérő eltérő jogosultsági követelményeket állapított meg az egyéni ajánlattevőkre és a konzorciumokra. Bizonyos esetekben az előzetes kiválasztási eljárás keretében érvényes ajánlattevők kerültek szabálytalanul kizárásra.

Végül pedig a pályázati feltételeket egyes beszámolók szerint anélkül módosították, hogy közzétették volna az új ajánlati felhívást és határidőt. A változásokról azokat az ajánlattevőket tájékoztatták, akik már megvették a pályázati dokumentációt anélkül, hogy nyilvánosan közzétették volna az információt. Ezáltal azok a potenciális új ajánlattevők, akik a régi feltételek szerint nem nyújtottak be pályázatot, állítólag tisztességtelenül kizárásra kerültek.

Az OLAF jelentése szerint a fő gyengeség a pénzügyi és műszaki felkészültség hiánya volt, amely azzal párosult, hogy a FIDIC Sárga könyv szerinti előírásokat nem sikerült megfelelően alkalmazni a projektre. A szerződéskötési szakasz alatt összeférhetetlenség merült fel.

Továbbá nem végeztek megfelelő ellenőrzéseket, még a pályázási szakasz alatt sem, és ebből kifolyólag nem tudták megállapítani, hogy a pályázónak nem állt rendelkezésére a projekt irányításához és koordinálásához szükséges személyzet.