Visszaélés-bejelentési eszköz

Az eszközt a visszaélés-bejelentési rendszerek EU-n belüli egyik vezető szolgáltatója, a Business Keeper (https://www.business-keeper.com/)  BKMS rendszerét használó, anonim elektronikus levelezési rendszerként hozták létre.

Az eszköz arra bíztatja az állampolgárokat, hogy a munka- vagy magánközegükön belüli gyanús észrevételeket a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapjáról elérhető linken keresztül jelentsék. A rendszer műszaki megvalósítása garantálja, hogy a beadványok forrása ne legyen visszakövethető. A visszaélést bejelentő személyek jogosultak annak eldöntésére, hogy anonimitásban szeretnének-e maradni vagy azonosítani szeretnék magukat a vizsgálóbiztosoknak.

Ha a vizsgálóbiztosoknak a benyújtott információk alapján további kérdéseik merülnek fel, az eszközön belüli e-mail-cím használatával közvetlenül felvehetik a kapcsolatot a visszaélést bejelentő személyekkel. A visszaélést bejelentő személyek személyazonossága védett marad a folyamat során.

A postai úton vagy más csatornákon kapott anonim információk megszerzésével ellentétben az ügyészeknek így lehetőségük van arra, hogy további információkat kérjenek, amelyek felhasználhatók az állítások megerősítéséhez és esetlegesen vizsgálat indításához.

Ausztria büntető törvénykönyvének megfelelően több konkrét kategóriában nyújthatók be információk:

• korrupció,
• pénzügyi bűncselekmények,
• jóléti csalás,
• csalárd számvitel,
• tőkepiaci bűncselekmények, valamint
• pénzmosás.

A bejelentési folyamat az alábbi négy lépésből áll. A bejelentő személy:

1. köteles elolvasni a személyazonosságának védelmével kapcsolatos tájékoztatást;
2. a „korrupció”, „pénzügyi bűncselekmények”, „jóléti csalás”, „csalárd számvitel” vagy „tőkepiaci bűncselekmények” és „pénzmosás” címszavakat tartalmazó listából kiválasztja bejelentésének fő kategóriáját;
3. saját szavaival ismerteti az ügyet, és előre meghatározott kérdésekre válaszol, például a bekövetkezett károkra és az incidens helyére vonatkozóan, dokumentumok feltöltésére is van lehetősége; és
4. felkérést kap arra, hogy hozzon létre e-mail-címet a vizsgálóbiztosokkal folytatandó kommunikációhoz.

Az e-mail-cím létrehozása nem teszi szükségessé a bejelentés benyújtását, inkább a fent felsorolt első három lépés utáni fakultatív lépés.

A visszaélést bejelentő személytől konkrétan azt is megkérdezik, hogy anonimitásban szeretne-e maradni. Úgy is dönthet, hogy kulcsfontosságú tanúként kezeljék, ha érintett volt a bejelentett bűncselekményben.

A személyt emlékeztetik arra, hogy a közölt információk és a benyújtott dokumentumok alapján azonosítható lehet, és így különleges gondosságra van szükség, például az e-mail-címhez tartozó álnevének kiválasztásakor, vagy azzal, hogy nem fedi fel a vádlottal való kapcsolatát az ügy ismertetésekor. Az eszköz kifejezetten óva int attól, hogy az adott személy a bejelentéshez munkahelyi számítógépet használjon.

A bejelentés benyújtását követően a visszaélést bejelentő személy hivatkozási számot kap a benyújtás visszaigazolásaként.

A bejelentés a PPO-hoz érkezik be, ahol jelenleg négy szakképzett ügyész foglalkozik a beérkező bejelentésekkel. Ügyészi szakértelmükön felül a vizsgálóbiztosok a Business Keeper alapképzésében is részesültek a BKMS rendszer kezelésével kapcsolatban, és rendszeresen részt vesznek a releváns témakörökkel (például a visszaélést bejelentő személlyel való kommunikációval) kapcsolatos tanfolyamokon.

A visszaélést bejelentő személlyel folytatott kommunikáció során a vizsgálóbiztosok is anonimitásban maradnak, hogy ők is védelemben részesüljenek.

A „négy szem elve” szerinti felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében minden bejelentést két ügyész értékel. A PPO azonnal megfelelő intézkedéseket határozhat meg, vagy a bejelentést másik szervezeti egységhez továbbíthatja, ha az a felelősségi körén kívül esik. Ha a bejelentést érdeminek ítéli, a PPO vizsgálatot indít. Ha a bejelentés nem olyan ügyet ismertet, amely további intézkedést igényel, az ügy lezárul.

A visszaélést bejelentő személyt tájékoztatják az intézkedésekről, de részletes tájékoztatásban nem részesül. Mivel a visszaélést bejelentő személyek személyazonossága nem ismert, nem feltétlenül jogosultak arra, hogy tájékoztatást kapjanak a vizsgálatról, például a potenciális sértettekre vonatkozóan.

A BKMS rendszer egyúttal ügykezelő rendszer is. A bejelentésekhez tartozó kommunikációt és dokumentumokat a rendszer biztonságosan és elektronikusan tárolja. Vizsgálat indítása esetén a releváns információk könnyen továbbíthatók.

Az eszközt folyamatosan tökéletesítik, például a visszaélést bejelentő személyekkel közölt információk kiigazításával és a rendszer vizsgálóbiztosok általi használatának megkönnyítésével.

Az eszköz elindítása óta az osztrák igazságszolgáltatás tudatossága jelentősen megváltozott: a visszaélést bejelentő személyek védelme és bátorítása az Ausztriában bekövetkezett közelmúltbeli súlyos korrupciós ügyek miatt lett elismert ügy.

2019 végén a honlapot több mint 600 000 alkalommal keresték fel, ami naponta átlagosan közel 300 hozzáférést jelent. 9 345 bejelentésre került sor, és 6 210 esetben a visszaélést bejelentő személy élt azzal a lehetőséggel, hogy e-mail-címet hozott létre a további kommunikációhoz.

A beérkezett bejelentések alapján 679 vizsgálat indult. 66 vádat emeltek a bíróság előtt; a PPO-hoz intézett 48 bejelentésben a kapott információ újdonság volt. 93 bejelentést folyamatban lévő eljárás során tettek.  

Az alábbi kategóriákban tettek bejelentést:

• 17,02% korrupció,
• 19,45% szociális csalás,
• 16,82% pénzügyi bűncselekmény,
• 22,21% adóbűncselekmény,
• 0,62% csalárd számvitel és tőkepiaci bűncselekmény, valamint
• 2,49% pénzmosás,
• 21,39% a fent felsorolt témák egyikébe sem sorolható „egyéb” ügy volt. 

• A visszaélést bejelentő személyek anonimitásának biztosítása.
• Tapasztalattal rendelkező eszközszolgáltatókkal való együttműködés.
• A bejelentések tekintetében illetékes ügyészek képzése.
• Az eszköz bevezetésével kapcsolatos kommunikáció a médiában és a PPO honlapján.