Ugrás a fő tartalomra
Anti-Fraud Knowledge Centre

Nemzeti korrupcióellenes stratégia

Háttér és cél

A román kormány a 2016–2020-as időszakra vonatkozó nemzeti korrupcióellenes stratégiáját (NAS) 2016-ban fogadta el (Hotărârea Guvernului nr. 583/2016).

A NAS választ ad az Európai Unió működéséről szóló szerződés 310. és 325. cikkének követelményeire, vagyis a csalások és az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes műveletek elleni küzdelemre. A tagállamoknak ugyanolyan intézkedéseket kell tenniük a Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalások leküzdésére, amelyeket a saját pénzügyi érdekeiket érintő csalások ellenében tesznek. A tagállamok szorosan együttműködnek az illetékes hatóságokkal.

A jelenlegi román NAS a korábbi időszakok NAS-ára épül. Az első NAS a 2001–2004 közötti időszakra vonatkozóan jelent meg.

A NAS 2016–2020 célja az integritás előmozdítása a jogi és intézményi keretek alkalmazásával a romániai korrupció megelőzése érdekében.

Nagyon részletes és kézzelfogható célok és határidők, valamint az Igazságügyi Minisztérium (IM) által felügyelt ellenőrzési mechanizmus meghatározása révén emelkedik ki más stratégiák közül.

Gyakorlat leírása

A NAS egy komplex, nyilvános konzultációs folyamatot követően jött létre, amelyben közel 90, a civil társadalmat, az állami intézményeket, a magánvállalatokat és a vállalkozásokat képviselő szervezet vett részt. A folyamatot az IM vezette, és körülbelül 6 hónapig tartott. A stratégiát normatív jogi aktus hagyta jóvá, és Románia Hivatalos Közlönyében került közzétételre.

A NAS összesen 45 oldalt számlál a következő struktúra alapján:

  1. Bevezetés
  2. Értékek és alapelvek
  3. A NAS végrehajtásához szükséges keretrendszer
  4. Hatály, célcsoport és javasolt megközelítés
  5. Várható hatás
  6. Általános és egyedi célkitűzések és főbb intézkedések
  7. Jogi következmények
  8. Költségvetéssel kapcsolatos következmények
  9. Stratégia végrehajtásának és nyomon követésének koordinálása

A stratégiát 4 melléklet egészíti ki:

  • A célkitűzésekre vonatkozó teljesítménymutatók gyűjteménye, a célkitűzésekhez kapcsolódó kockázatok és a célok megvalósulásának ellenőrzésére szolgáló források
  • A megelőző intézkedések, a megfelelő jogalkotási aktusok és az értékelési mutatók listája
  • Az átláthatóság érdekében az állami hatóságok/intézmények által publikálandó információk
  • Az átláthatóság érdekében az állami tulajdonú vállalkozások által publikálandó információk

A 2016–2020 közötti időszak főbb cselekvési területeinek azonosítása érdekében a stratégia kidolgozói elemezték az ország aktuális helyzetét, elsősorban a következők felhasználásával:

  • Együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról (CVM) szóló jelentések
  • GRECO-jelentések
  • OECD-jelentések
  • „Nations in Transit” jelentés
  • Az EU korrupcióellenes jelentése
  • Észrevételek az előző NAS 2012-2015 alatti értékelési célú látogatásokból (17 központi intézmény, valamint a helyi közigazgatás 66 egysége került értékelésre)
  • Az előző NAS végrehajtásával kapcsolatban azonosított bevált gyakorlatok
  • Az előző NAS végrehajtásának független értékeléséből származó eredmények
  • Meglévő egyéb nemzeti és ágazati politikák, például a 2015–2019-re vonatkozó Nemzetvédelmi Politika, amely a korrupciót jelentős kockázatként azonosítja, a közigazgatás megerősítését célzó stratégia, az igazságszolgáltatás közszolgáltatásként történő fejlesztésének stratégiája, a közbeszerzésre vonatkozó nemzeti stratégia, a versenyképesség nemzeti stratégiája és Románia digitális menetrendjének nemzeti stratégiája.

Ezenkívül értékelték és összehasonlították Románia teljesítményét különböző indexekben és felmérésekben az EU átlagával, főként:

  • Korrupció Érzékelési Indexe
  • Globális Korrupciós Barométer
  • Gazdasági Szabadság Indexe
  • Eurobarométer
  • Nyilvános Integritás Indexe
  • Korrupciós Kockázat Indexe

A tudományos kutatási eszközök kiegészítése érdekében az IM, valamint a bukaresti és amszterdami egyetemek jogi karai a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) és a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék Ügyészségének támogatásával egy korrupcióról szóló tanulmányt készítettek. A tanulmány célja a korrupció okainak, valamint a korrupciós bűncselekmények esetében hozott ítéletek személyes és szakmai következményeinek jobb megértése volt. Ennek érdekében a tanulmány olyan egyéneket érintett, akik közvetlen tapasztalatot szereztek a korrupció elleni küzdelem területén a román jogrendszerrel, valamint a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt személyekkel.

Az összegyűjtött információk és a kutatások alapján a stratégia világos és mérhető várható hatásokat fogalmaz meg, például:

  • Az uniós átlag elérése a korrupció megítélése szempontjából
  • A meghatározott kiszolgáltatott ágazatokban jelentős, legalább 50%-os csökkenés a közbeszerzési eljárásokat érintő csalások és korrupció, valamint a feddhetetlenséggel kapcsolatos incidensek körében
  • A korrupcióellenes intézkedések végrehajtása a közintézmények és az állami vállalatok több mint 80%-ában
  • Csatlakozás az OECD vesztegetés elleni egyezményéhez
  • Románia korrupcióellenes tapasztalatainak regionális és nemzetközi népszerűsítése
  • A stratégia egyértelműen felvázolja a végrehajtásához szükséges keretet, nevezetesen:

  • Jogalkotási és intézményi stabilitás
  • A korrupció megelőzéséért és a korrupcióellenes küzdelemért felelős hatóságok függetlensége vagy adott esetben működési autonómiája
  • Az integritás menetrendjének megvalósítása felsővezetői szinten
  • A NAS végrehajtásának átláthatósága
  • Hatásvizsgálatok olyan közpolitikai döntések esetében, amelyek hatással lehetnek az üzleti szektorra, és nyílt párbeszéd folytatása a helyi és külföldi vállalatokkal
  • Megfelelő források elosztása
  • A stratégia lényege 6 általános célkitűzés meghatározása, amelyek mindegyike 1-8 konkrét célkitűzést tartalmaz. A célok az ország jelenlegi helyzetének elemzésére építenek.
  • A megkülönböztető tényező az, hogy a NAS minden egyes célkitűzésnél konkrét főbb intézkedéseket is felsorol, megjelöli a felelős intézményt, és meghatároz egy határidőt és becsült költségvetést. Ha a konkrét célok és fellépések adott jelentésekből származnak, például egy GRECO-jelentésből, akkor ezt az átláthatóság érdekében részletezik.

    Ilyen lebontásra példa:

    3. általános cél - Az integritás erősítése, a sebezhetőségek és a korrupciós kockázatok csökkentése a kiemelt ágazatokban és tevékenységi területeken.

    3.4. konkrét cél - Az igazságszolgáltatás integritásának növelése, a sebezhetőségek és a korrupciós kockázatok csökkentése

    Fontosabb intézkedések:

  • Az igazságszolgáltatás integritásának előmozdítását célzó többéves cselekvési terv jóváhagyása és végrehajtása;
  • A bírák és ügyészek etikai kódexének kiegészítése annak érdekében, hogy megfelelő útmutatást nyújtson, különös tekintettel az összeférhetetlenségekre (pl. példák, típusok), az összeegyeztethetetlenségre és a kiegészítő tevékenységekre, a pártatlanságra és a kapcsolódó területekre (ideértve különösen az ajándékok és egyéb előnyök elfogadását, a magánéletben tanúsított magatartást) (GRECO-ajánlás, negyedik értékelési forduló – (97) bekezdés), valamint az etikai kérdések és a fegyelmi kérdések elkülönítésének biztosítására;
  • A bírák és ügyészek integritását érintő kockázatok megközelítése az alábbiak által:
    (i) a Legfelsőbb Bírói Tanács és az Igazságügyi Felügyelőség aktívabb szerepvállalásával az elemzések, információk és tanácsok terén; és
    (ii) a bíróságok és az ügyészség élén vezetői feladatokat ellátók szerepének és hatékonyságának megerősítésével a bírák és ügyészek függetlenségének sérelme nélkül (GRECO-ajánlás, negyedik értékelési forduló – (114) bekezdés);
  • A korrupcióellenes politikák integritásával és megelőző elemeivel kapcsolatos képzési és tudatosságnövelő törekvések elősegítése, többek között a gyakorlatot folytató bírák és ügyészek számára is (GRECO-ajánlás, negyedik értékelési forduló – (119) bekezdés).

 

Main actions

Institutions responsible

Deadline

Estimated budget

1.

Supreme Council of Magistracy (SCM)

2017-2020

12.000.000 RON (approx. 2,48 mio EUR)

2.

4th quarter 2017

3.

2nd quarter 2017

4.

SCM and National Institute of Magistracy (NIM)

2nd quarter 2017

Az egyes célkitűzésekre vonatkozó teljesítménymutatókat a melléklet részletezi, kiemelve a kapcsolódó kockázatokat és megnevezve az ellenőrzési forrásokat a végrehajtás nyomon követése érdekében. A 4. pont végrehajtásának teljesítménymutatói a fent említett célkitűzés és főbb tevékenységek esetében például a következők: a képzések, a résztvevők és a kinevezett etikai tanácsadók száma. A kapcsolódó kockázatok közé tartozik a szükséges erőforrások elosztásának elmaradása és az alacsony szintű részvétel. A fő tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére felhasználható források az SCM és a NIM éves jelentései.

A célok és intézkedések kiegészítése érdekében a melléklet 12 megelőző intézkedést is tartalmaz, amelyeket minden szervezetnek végre kell hajtani, beleértve a például: etikai kódex kidolgozása, ajándéknyilatkozatok bevezetése, összeférhetetlenség kezelése, etikai tanácsadók kinevezése, a funkciók összeegyeztethetetlenségének biztosítása, visszaélést bejelentők védelemének bevezetése és a munkaviszony utáni tiltások érvényesítése.

Az átláthatóság érdekében két további melléklet részletezi azokat az információkat, amelyeket a hatóságoknak/intézményeknek vagy az állami tulajdonú vállalatoknak közzé kell tenniük. Ide tartoznak a hatóságok/intézmények számára például az éves jelentések, a költségvetés, a szervezeti diagramok, a vezetői beosztásban lévő személyek teljes listája és a közérdekű információk iránti megkeresések részletei. Az állami tulajdonú vállalatok esetében a lista tartalmazza például az igazgatóság minden tagjának nevét, önéletrajzát, politikai hovatartozását és javadalmazását, az állami költségvetésből fedezett, személyi állományhoz kapcsolódó kiadásokat és tartozásokat, külső auditjelentéseket és éves jelentéseket.

A különböző célkitűzések elérése érdekében a NAS felsorolja a fő normatív jogi aktusokat is, beleértve azokat a törvényeket, a rendeleteket és deontológiai kódexeket, amelyeket módosítani szükséges, vagy az elfogadásra váró új törvényeket.

A stratégia becslése szerint minden legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató közintézménynek átlagosan évi mintegy 900 000 RON (kb. 200 000 EUR) összeget kell elkülönítenie a NAS-intézkedések végrehajtására. A finanszírozást a NAS végrehajtásában részt vevő intézmények költségvetéséből kell fedezni, biztosítva a külső források, mint például a 2014–2020 közötti igazgatási kapacitás operatív program (POCA) igénybevételének lehetőségét. A program 2014-es indulása óta a POCA által finanszírozott 478 projekt közül 82 (kb. 17%) foglalkozik az integritással, az etikával, a korrupció megelőzésével és az átláthatósággal, ami megközelítőleg
70,9 millió EUR-t jelent.

A NAS végrehajtása az igazságügyi miniszter irányításával és koordinálásával történik, aki a kormánynak számol be. A megvalósítást olyan együttműködési platformok támogatják, amelyek legalább kétévente üléseznek, összehozva a központi vagy helyi közigazgatás képviselőit, valamint az üzleti világ és a civil társadalom tagjait.

Az IM Bűnmegelőzési Osztálya ad otthont a NAS Technikai Titkárságának, amely a NAS ellenőrzéséért felelős, ennek tevékenységei a következők:

  • Éves monitoringjelentések, beleértve az eredményeket, hiányosságokat és ajánlásokat;
  • Helyszíni értékelési missziók: 2019-ben 48 központi szintű intézményt értékeltek a helyi közigazgatás 90 egységével együtt;
  • Tanácsadás és képzés az integritás kérdésköreiben állami intézmények számára, a bevált gyakorlatok megosztása;
  • Korrupcióellenes események szervezése, ideértve az éves korrupcióellenes konferenciát;
  • Az együttműködési platformok rendszeres összehívása, amelyek valójában a NAS döntési struktúrái;
  • Módszertani támogatás (korrupciós kockázatértékelés, az integritási incidensek utólagos értékelése, a korrupciómegelőzési rendszer belső ellenőrzése az összes hatóság szintjén);
  • Intézményi integritási index létrehozása;
  • Felmérések és kutatások elvégzése.

Külső értékelők is megbízást kapnak a NAS hatásának, a felhasznált erőforrásoknak, valamint a beavatkozások hatásának, hatékonyságának és fenntarthatóságának utólagos értékelésére.

 

Egyedi tulajdonságok

  • A NAS továbbfejlesztése az előző NAS értékelése, nemzetközi tanulmányok, indexek és nemzeti felmérések alapján
  • A dokumentum holisztikus megközelítése (minden olyan közintézménynek címezve, amely a végrehajtó, a jogalkotási és igazságügyi hatóságokat, a helyi közigazgatást, az üzleti szektort és a civil társadalmat képviseli)
  • A célok körvonalazása konkrét és részletes intézkedésekkel, a felelős intézmények meghatározásával, határidőkkel és költségvetéssel
  • A célkitűzések teljesítménymutatói és a forrásokra vonatkozó információk (pl. weboldalak) a végrehajtás nyomon követése érdekében
  • A megelőző intézkedések átfogó listája
  • A szükséges jogi változások meghatározása
  • Átláthatóság a szükséges költségvetésről
  • Monitoringmechanizmus a NAS technikai titkárságán keresztül
  • Módszertani támogatás
  • Több ellenőrzési mechanizmus (független külső audit, belső ellenőrzés, szakértői értékelések, CVM)

Értékelés és eredmények

A NAS honlapján külső értékelési jelentések érhetők el az érintett különböző intézmények, minisztériumok, megyei tanácsok, önkormányzatok stb. számára Ezenkívül rendszeres monitoringjelentéseket tesznek közzé a NAS végrehajtásával kapcsolatban.

Ez a NAS országos szintű elterjedését és végrehajtásának a technikai titkárság által végzett alapos nyomon követését mutatja.

A NAS megítélésére vonatkozó záró értékelést csak az időszakának lejártakor lehet elvégezni. Mindazonáltal mind a stratégia részletes vázlata, mind a monitoringmechanizmusa ígéretes előfeltételei a kitűzött célok elérésének.  

Legfontosabb sikertényezők

Mindenekelőtt a sikeres megvalósításhoz külön titkárságra van szükség. A NAS technikai titkársága 15 teljes munkaidős alkalmazottal működik, és megfelelő erőforrásokkal rendelkezik a stratégia nyomon követéséhez.

További kulcsfontosságú sikertényezők:

  • mindenre kiterjedő megközelítés, amely garantálja, hogy minden érdekelt fél beleszólhasson a stratégia alakulásába, beleértve a civil társadalmat és az üzleti világot is;
  • gyakorlati megközelítés, helyszíni missziókra bontva, és folyamatos kapcsolattartás az állami intézmények korrupcióellenes szakértőivel;
  • a korábbi NAS-ból származó legjobb gyakorlatokra való építkezés (tematikus értékelési missziók, együttműködési platformok);
  • holisztikus jelleg, intézmények megszólítása az állam valamennyi hatalmi ágából: a végrehajtó, a törvényhozó és az igazságszolgáltatási ágból is;
  • erős monitoring-módszertan;
  • források elosztása;
  • az integritási program iránti elkötelezettség fokozatos növelése az intézmények esetében;
  • erős módszertani támogatás.

Felmerült kihívások és tanulságok

A kezdeményezés sikeres végrehajtása során a következők kihívások adódtak:

  • az egységes politikai akarat/hozzáállás hiánya a legmagasabb szinteken
  • a jogalkotási stabilitás és a Parlament folyamatos támogatásának hiánya

Átadhatóság lehetősége

Az alkalmazott konzultációs folyamat, a különböző felhasznált kutatási források és a konkrét cselekvési elemek meghatározása könnyen átvihető más országokba.

A gyakorlat végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében a NAS technikai titkárságához hasonló megfigyelő testületet is létre kell hozni, vagy a feladatot egy meglévő szervnek, például az AFCOS-nak kell átadni.

2021. JÚNIUS 24.
Romania_NAFS
English
(119.8 KB - PDF)
Letöltés