Ország: Románia
Gyakorlat kategóriája:
- Csalásellenes kultúra
- Útmutató és mintamodellek
Kapcsolat:
- Igazságügyi Minisztérium
- Webhely
- Hivatkozás a NAS angol nyelvű változatához
- sna
just [dot] ro (E-mail)
Ellensúlyozott csalási kockázat:
- Egyéb

Háttér és cél
A román kormány a 2016–2020-as időszakra vonatkozó nemzeti korrupcióellenes stratégiáját (NAS) 2016-ban fogadta el (Hotărârea Guvernului nr. 583/2016). A NAS választ ad az Európai Unió működéséről szóló szerződés 310. és 325. cikkének követelményeire, vagyis a csalások és az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes műveletek elleni küzdelemre. A tagállamoknak ugyanolyan intézkedéseket kell tenniük a Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalások leküzdésére, amelyeket a saját pénzügyi érdekeiket érintő csalások ellenében tesznek. A tagállamok szorosan együttműködnek az illetékes hatóságokkal. A jelenlegi román NAS a korábbi időszakok NAS-ára épül. Az első NAS a 2001–2004 közötti időszakra vonatkozóan jelent meg. A NAS 2016–2020 célja az integritás előmozdítása a jogi és intézményi keretek alkalmazásával a romániai korrupció megelőzése érdekében. Nagyon részletes és kézzelfogható célok és határidők, valamint az Igazságügyi Minisztérium (IM) által felügyelt ellenőrzési mechanizmus meghatározása révén emelkedik ki más stratégiák közül. |
Gyakorlat leírása
A NAS egy komplex, nyilvános konzultációs folyamatot követően jött létre, amelyben közel 90, a civil társadalmat, az állami intézményeket, a magánvállalatokat és a vállalkozásokat képviselő szervezet vett részt. A folyamatot az IM vezette, és körülbelül 6 hónapig tartott. A stratégiát normatív jogi aktus hagyta jóvá, és Románia Hivatalos Közlönyében került közzétételre.
A NAS összesen 45 oldalt számlál a következő struktúra alapján:
- Bevezetés
- Értékek és alapelvek
- A NAS végrehajtásához szükséges keretrendszer
- Hatály, célcsoport és javasolt megközelítés
- Várható hatás
- Általános és egyedi célkitűzések és főbb intézkedések
- Jogi következmények
- Költségvetéssel kapcsolatos következmények
- Stratégia végrehajtásának és nyomon követésének koordinálása
A stratégiát 4 melléklet egészíti ki:
- A célkitűzésekre vonatkozó teljesítménymutatók gyűjteménye, a célkitűzésekhez kapcsolódó kockázatok és a célok megvalósulásának ellenőrzésére szolgáló források
- A megelőző intézkedések, a megfelelő jogalkotási aktusok és az értékelési mutatók listája
- Az átláthatóság érdekében az állami hatóságok/intézmények által publikálandó információk
- Az átláthatóság érdekében az állami tulajdonú vállalkozások által publikálandó információk
A 2016–2020 közötti időszak főbb cselekvési területeinek azonosítása érdekében a stratégia kidolgozói elemezték az ország aktuális helyzetét, elsősorban a következők felhasználásával:
- Együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról (CVM) szóló jelentések
- GRECO-jelentések
- OECD-jelentések
- „Nations in Transit” jelentés
- Az EU korrupcióellenes jelentése
- Észrevételek az előző NAS 2012-2015 alatti értékelési célú látogatásokból (17 központi intézmény, valamint a helyi közigazgatás 66 egysége került értékelésre)
- Az előző NAS végrehajtásával kapcsolatban azonosított bevált gyakorlatok
- Az előző NAS végrehajtásának független értékeléséből származó eredmények
- Meglévő egyéb nemzeti és ágazati politikák, például a 2015–2019-re vonatkozó Nemzetvédelmi Politika, amely a korrupciót jelentős kockázatként azonosítja, a közigazgatás megerősítését célzó stratégia, az igazságszolgáltatás közszolgáltatásként történő fejlesztésének stratégiája, a közbeszerzésre vonatkozó nemzeti stratégia, a versenyképesség nemzeti stratégiája és Románia digitális menetrendjének nemzeti stratégiája.
Ezenkívül értékelték és összehasonlították Románia teljesítményét különböző indexekben és felmérésekben az EU átlagával, főként:
- Korrupció Érzékelési Indexe
- Globális Korrupciós Barométer
- Gazdasági Szabadság Indexe
- Eurobarométer
- Nyilvános Integritás Indexe
- Korrupciós Kockázat Indexe
A tudományos kutatási eszközök kiegészítése érdekében az IM, valamint a bukaresti és amszterdami egyetemek jogi karai a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) és a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék Ügyészségének támogatásával egy korrupcióról szóló tanulmányt készítettek. A tanulmány célja a korrupció okainak, valamint a korrupciós bűncselekmények esetében hozott ítéletek személyes és szakmai következményeinek jobb megértése volt. Ennek érdekében a tanulmány olyan egyéneket érintett, akik közvetlen tapasztalatot szereztek a korrupció elleni küzdelem területén a román jogrendszerrel, valamint a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt személyekkel.
Az összegyűjtött információk és a kutatások alapján a stratégia világos és mérhető várható hatásokat fogalmaz meg, például:
- Az uniós átlag elérése a korrupció megítélése szempontjából
- A meghatározott kiszolgáltatott ágazatokban jelentős, legalább 50%-os csökkenés a közbeszerzési eljárásokat érintő csalások és korrupció, valamint a feddhetetlenséggel kapcsolatos incidensek körében
- A korrupcióellenes intézkedések végrehajtása a közintézmények és az állami vállalatok több mint 80%-ában
- Csatlakozás az OECD vesztegetés elleni egyezményéhez
- Románia korrupcióellenes tapasztalatainak regionális és nemzetközi népszerűsítése
-
A stratégia egyértelműen felvázolja a végrehajtásához szükséges keretet, nevezetesen:
- Jogalkotási és intézményi stabilitás
- A korrupció megelőzéséért és a korrupcióellenes küzdelemért felelős hatóságok függetlensége vagy adott esetben működési autonómiája
- Az integritás menetrendjének megvalósítása felsővezetői szinten
- A NAS végrehajtásának átláthatósága
- Hatásvizsgálatok olyan közpolitikai döntések esetében, amelyek hatással lehetnek az üzleti szektorra, és nyílt párbeszéd folytatása a helyi és külföldi vállalatokkal
- Megfelelő források elosztása
- A stratégia lényege 6 általános célkitűzés meghatározása, amelyek mindegyike 1-8 konkrét célkitűzést tartalmaz. A célok az ország jelenlegi helyzetének elemzésére építenek.
-
A megkülönböztető tényező az, hogy a NAS minden egyes célkitűzésnél konkrét főbb intézkedéseket is felsorol, megjelöli a felelős intézményt, és meghatároz egy határidőt és becsült költségvetést. Ha a konkrét célok és fellépések adott jelentésekből származnak, például egy GRECO-jelentésből, akkor ezt az átláthatóság érdekében részletezik.
Ilyen lebontásra példa:
3. általános cél - Az integritás erősítése, a sebezhetőségek és a korrupciós kockázatok csökkentése a kiemelt ágazatokban és tevékenységi területeken.
3.4. konkrét cél - Az igazságszolgáltatás integritásának növelése, a sebezhetőségek és a korrupciós kockázatok csökkentése
Fontosabb intézkedések:
- Az igazságszolgáltatás integritásának előmozdítását célzó többéves cselekvési terv jóváhagyása és végrehajtása;
- A bírák és ügyészek etikai kódexének kiegészítése annak érdekében, hogy megfelelő útmutatást nyújtson, különös tekintettel az összeférhetetlenségekre (pl. példák, típusok), az összeegyeztethetetlenségre és a kiegészítő tevékenységekre, a pártatlanságra és a kapcsolódó területekre (ideértve különösen az ajándékok és egyéb előnyök elfogadását, a magánéletben tanúsított magatartást) (GRECO-ajánlás, negyedik értékelési forduló – (97) bekezdés), valamint az etikai kérdések és a fegyelmi kérdések elkülönítésének biztosítására;
- A bírák és ügyészek integritását érintő kockázatok megközelítése az alábbiak által:
(i) a Legfelsőbb Bírói Tanács és az Igazságügyi Felügyelőség aktívabb szerepvállalásával az elemzések, információk és tanácsok terén; és
(ii) a bíróságok és az ügyészség élén vezetői feladatokat ellátók szerepének és hatékonyságának megerősítésével a bírák és ügyészek függetlenségének sérelme nélkül (GRECO-ajánlás, negyedik értékelési forduló – (114) bekezdés); - A korrupcióellenes politikák integritásával és megelőző elemeivel kapcsolatos képzési és tudatosságnövelő törekvések elősegítése, többek között a gyakorlatot folytató bírák és ügyészek számára is (GRECO-ajánlás, negyedik értékelési forduló – (119) bekezdés).
Az egyes célkitűzésekre vonatkozó teljesítménymutatókat a melléklet részletezi, kiemelve a kapcsolódó kockázatokat és megnevezve az ellenőrzési forrásokat a végrehajtás nyomon követése érdekében. A 4. pont végrehajtásának teljesítménymutatói a fent említett célkitűzés és főbb tevékenységek esetében például a következők: a képzések, a résztvevők és a kinevezett etikai tanácsadók száma. A kapcsolódó kockázatok közé tartozik a szükséges erőforrások elosztásának elmaradása és az alacsony szintű részvétel. A fő tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére felhasználható források az SCM és a NIM éves jelentései. A célok és intézkedések kiegészítése érdekében a melléklet 12 megelőző intézkedést is tartalmaz, amelyeket minden szervezetnek végre kell hajtani, beleértve a például: etikai kódex kidolgozása, ajándéknyilatkozatok bevezetése, összeférhetetlenség kezelése, etikai tanácsadók kinevezése, a funkciók összeegyeztethetetlenségének biztosítása, visszaélést bejelentők védelemének bevezetése és a munkaviszony utáni tiltások érvényesítése. Az átláthatóság érdekében két további melléklet részletezi azokat az információkat, amelyeket a hatóságoknak/intézményeknek vagy az állami tulajdonú vállalatoknak közzé kell tenniük. Ide tartoznak a hatóságok/intézmények számára például az éves jelentések, a költségvetés, a szervezeti diagramok, a vezetői beosztásban lévő személyek teljes listája és a közérdekű információk iránti megkeresések részletei. Az állami tulajdonú vállalatok esetében a lista tartalmazza például az igazgatóság minden tagjának nevét, önéletrajzát, politikai hovatartozását és javadalmazását, az állami költségvetésből fedezett, személyi állományhoz kapcsolódó kiadásokat és tartozásokat, külső auditjelentéseket és éves jelentéseket. A különböző célkitűzések elérése érdekében a NAS felsorolja a fő normatív jogi aktusokat is, beleértve azokat a törvényeket, a rendeleteket és deontológiai kódexeket, amelyeket módosítani szükséges, vagy az elfogadásra váró új törvényeket. A stratégia becslése szerint minden legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató közintézménynek átlagosan évi mintegy 900 000 RON (kb. 200 000 EUR) összeget kell elkülönítenie a NAS-intézkedések végrehajtására. A finanszírozást a NAS végrehajtásában részt vevő intézmények költségvetéséből kell fedezni, biztosítva a külső források, mint például a 2014–2020 közötti igazgatási kapacitás operatív program (POCA) igénybevételének lehetőségét. A program 2014-es indulása óta a POCA által finanszírozott 478 projekt közül 82 (kb. 17%) foglalkozik az integritással, az etikával, a korrupció megelőzésével és az átláthatósággal, ami megközelítőleg A NAS végrehajtása az igazságügyi miniszter irányításával és koordinálásával történik, aki a kormánynak számol be. A megvalósítást olyan együttműködési platformok támogatják, amelyek legalább kétévente üléseznek, összehozva a központi vagy helyi közigazgatás képviselőit, valamint az üzleti világ és a civil társadalom tagjait. Az IM Bűnmegelőzési Osztálya ad otthont a NAS Technikai Titkárságának, amely a NAS ellenőrzéséért felelős, ennek tevékenységei a következők:
Külső értékelők is megbízást kapnak a NAS hatásának, a felhasznált erőforrásoknak, valamint a beavatkozások hatásának, hatékonyságának és fenntarthatóságának utólagos értékelésére.
|
Egyedi tulajdonságok
|
Értékelés és eredmények
A NAS honlapján külső értékelési jelentések érhetők el az érintett különböző intézmények, minisztériumok, megyei tanácsok, önkormányzatok stb. számára Ezenkívül rendszeres monitoringjelentéseket tesznek közzé a NAS végrehajtásával kapcsolatban. Ez a NAS országos szintű elterjedését és végrehajtásának a technikai titkárság által végzett alapos nyomon követését mutatja. A NAS megítélésére vonatkozó záró értékelést csak az időszakának lejártakor lehet elvégezni. Mindazonáltal mind a stratégia részletes vázlata, mind a monitoringmechanizmusa ígéretes előfeltételei a kitűzött célok elérésének. |
Legfontosabb sikertényezők
Mindenekelőtt a sikeres megvalósításhoz külön titkárságra van szükség. A NAS technikai titkársága 15 teljes munkaidős alkalmazottal működik, és megfelelő erőforrásokkal rendelkezik a stratégia nyomon követéséhez. További kulcsfontosságú sikertényezők:
|
Felmerült kihívások és tanulságok
A kezdeményezés sikeres végrehajtása során a következők kihívások adódtak:
|
Átadhatóság lehetősége
Az alkalmazott konzultációs folyamat, a különböző felhasznált kutatási források és a konkrét cselekvési elemek meghatározása könnyen átvihető más országokba. A gyakorlat végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében a NAS technikai titkárságához hasonló megfigyelő testületet is létre kell hozni, vagy a feladatot egy meglévő szervnek, például az AFCOS-nak kell átadni. |