Nemzeti irányelvek az ARACHNE kockázatértékelő eszköz használatával kapcsolatban

Az ARACHNE az EK által támogatott adatbányászati eszköz, amely segít azonosítani a csalás kockázatának potenciálisan kitett, ESB által finanszírozott projekteket. A Gazdasági és Pénzügyminisztérium (Ragioneria dello Stato) az EK-val összhangban úgy határozott, hogy az ERFA és az ESZA 2014–2020 közötti operatív programjaiért felelős olaszországi regionális és nemzeti közigazgatások körében tovább ösztönzi az ARACHNE használatát a csalás megelőzése érdekében.

A monitoring és ellenőrző albizottság 2018. június 4-én tartott ülésén (lásd MEF-RGS jegyzet – 172465. jegyzőkönyv, 2018.07.04.) a pénzügyminisztérium létrehozott egy „korlátozott” munkacsoportot. A csoportot a pénzügyminisztérium koordinálja, tagjai többek között az egyes nemzeti és regionális operatív programok igazgatási és ellenőrzési hatóságai, célja az ARACHNE rendszer használatára vonatkozó közös iránymutatások és módszerek meghatározása, hogy a strukturális alapokat érintő csalás elleni küzdelemre vonatkozó politikákat betartsák.

A munkacsoport tagjai:

• 6 fő pénzügyminisztériumi képviselő.
• 5 fő a Nemzeti Területi Kohéziós Ügynökségtől.
• 1 fő az Aktív Munkaügyi Politikáért Felelős Nemzeti Ügynökségtől.
• 1 fő a Campania régióból
• 3 fő az Emilia-Romagna régióból
• 2 fő a Friuli-Venezia Giulia régióból
• 5 fő a Lombardia régióból
• 1 fő az Umbria régióból

Friuli-Venezia Giulia régió különleges szerepet játszott az iránymutatások elfogadásával kapcsolatos munkában, tekintve az alkalmazás használatával kapcsolatban a 2007-2013-as programozási időszakban szerzett tapasztalataikat (kapcsolattartók: Fabio Cenzon fabio.cenzon@regione.fvg.it és Pietro Sbuelz pietro.sbuelz@regione.fvg.it).

A csoport elkészítette az „Iránymutatások az ARACHNE csalás elleni kockázatértékelő eszköz használatához” dokumentumot. Ez a 30 oldalas anyag és a kapcsolódó mellékletek a következőket tartalmazzák:  

• Az ARACHNE-t használó hatóságok és felelősségi körük
• Az ARACHNE objektív alkalmazási köre és az irányító hatóságok által alkalmazott módszerek
• A kockázati pontszám elemzési stratégiájának eszközei és eljárásai
• Ügyviteli rendszer

A három hatóságra (irányító, tanúsító és ellenőrző hatóság) való különös tekintettel írja le az eszköz használatát. Az irányító hatóság számára meghatározza:

• Az eszköz használatát a kockázatelemzésben az egyes műveletek és a kedvezményezettek mintavétel alapján történő ellenőrzéséhez (helyszíni ellenőrzések, utólagos ellenőrzések, a kedvezményezettek saját bevallásainak ellenőrzése stb.)
• Az eszköz használatát a kedvezményezettekről és a szerződöttekről való adatgyűjtésre a projektek kiválasztásában és az ellenőrzések során;
• Az irányító hatóság által a közreműködő szervezetekre (KSZ) átruházott hozzáférést az ARACHNE használatával. A kedvezményezettek nem férnek hozzá a rendszerhez
• Az eszköz használatát a 651/2014 számú EU rendelet alapján, a kedvezményezettek által a vállalatok méretére vonatkozóan benyújtott önbevallások ellenőrzésére az állami támogatások keretében, valamint a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások az uniós támogatásból való kizárására
• Az ARACHNE használatát az irányító hatóságok által az KSZ-ek számára átruházott funkciók minőségi felülvizsgálatában (minőség-ellenőrzési rendszer, kötelezettségek és delegált funkciók folyamatos és állandó felügyelete). Az irányító hatóság felhasználhatja az ARACHNE rendszert a KSZ által kiválasztott, legnagyobb kockázatú műveletek/projektek mintavételéhez, amelyek újraellenőrzés tárgyát képezhetik.

Olaszország volt az első olyan ország, amely nemzeti iránymutatásokat dolgozott ki a legfőbb nemzeti (MEF) és regionális érdekeltek bevonásával. Olaszország decentralizált berendezkedésű, 19 régióval és 2 autonóm tartománnyal rendelkezik.

A többi uniós tagállammal ellentétben Olaszország az ERFA és az ESZA operatív programjaiban központosított adatszolgáltatást választott, amelyet a pénzügyminisztérium által irányított Nemzeti Monitoringrendszer szabályoz. Minden irányító hatóság a pénzügyi, eljárásibeli és fizikai információkat elektronikus úton továbbítja a monitoringrendszerbe a saját információs rendszerein keresztül. Az ARACHNE rendszer hatékony használatának garantálása érdekében szükséges, hogy minden irányító hatóság teljes és valós információt továbbítson. Az adatokat havonta továbbítják az ARACHNE rendszerébe. A különféle irányító hatóságok által továbbított információknak meg kell felelniük a Nemzeti Monitoringrendszer (SNM) adatkészlet-információinak[1].

Az SNM adatbázisán keresztül a pénzügyminisztérium garantálja az EU csalás elleni kockázatértékelő eszköze, az ARACHNE időszakos bevezetését.

A pénzügyminisztérium kezeli az ARACHNE rendszerhez való hozzáférés iránti kérelmeket. Fontos megjegyezni, hogy minden hatóság csak a saját operatív programjához kapcsolódó adatokat tekintheti meg, és csakis a vezető adminisztrációs szervek rendelkeznek szigorúan vizuális hozzáféréssel a saját hatáskörüket illetően az összes operatív programra vonatkozó információkhoz.

Országos szinten 2018 októbere óta nyolc találkozóra került sor, a legutolsót 2019 júliusában rendezték meg. A nemzeti iránymutatásokat végül 2019 nyarán fogadták el. Az irányelvek egy változata megtalálható a következő oldalon:
http://www.rgs.mef.gov.it/export/sites/sitoRGS/VERSIONE-I/e_government/amministrazioni_pubbliche/igrue/pdf/Linee_guida_nazionali_ARACHNE.pdf

Ennek keretében éves képzést és támogatást nyújtottak a többi olasz régiónak (például Umbria, Emilia Romagna, Valle d'Aosta, Lombardia, Piemonte).

A legfontosabb sikertényezők a következők voltak:

• A nemzeti koordináció és a munkacsoport tagjai közötti tapasztalatok megosztása szabványos és homogén jelzéseket biztosított az összes érintett hatóság számára, összevonva a különböző igényeket a felelősségi köröknek megfelelően (irányítási vagy ellenőrzési feladatok)
• Közvetlen kapcsolat a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságával, valamint tapasztalatcsere más EU-tagállamokkal a folyamat során

Az ARACHNE rendszer korlátozott használata kezdetben kihívást jelentett, mivel a rendszer hatékony működése az adatszolgáltatásra támaszkodik. A korlátozott használat oka lehet a rendszer tényleges jellemzőinek és hatékonyságának alacsony szintű ismerete, valamint a csalások és kockázatok bejelentésétől való általános félelemérzet.