Skip to main content
Anti-Fraud Knowledge Centre

Riga villamosvonal-hálózatának integritási paktuma

Háttér és cél

A 2014–2020-as lett „Növekedés és foglalkoztatás” operatív program keretében 2017-ben hagyták jóvá a „Riga villamosvonal-hálózatának fejlesztése”, azaz a Skanstes villamosprojektet[1]. A projekt hatékonyabb tömegközlekedési szolgáltatásokat biztosítana Riga városának urbanizált területein, csökkentené a forgalmi torlódásokat, a közúti balesetek számát, enyhítené a negatív környezeti hatásokat, emellett magasabb minőségi előírásokkal és az utazási idő lerövidítésével fejlesztené a tömegközlekedés színvonalát.

Ez a projekt bekerült a „Civil ellenőrzési mechanizmus az uniós alapok védelméért” programba, amelyet az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága 11 uniós országban indított el 2016-ban az Integritási Paktum kezdeményezésének tesztelésére. Az Integritási Paktumot (IP) az EU által finanszírozott projektek monitoringeszközeként vezették be. Az IP Transparency International által kidolgozott kísérleti kezdeményezése a nagyobb mértékű civil megfigyelés lehetőségeit tárja fel az uniós források átláthatóbb és elszámoltathatóbb felhasználásának érdekében.

A kezdeményezés fő célja, hogy elősegítse a közbeszerzési szerződések a korábbinál szélesebb körű és alaposabb ellenőrzésének megvalósítását, bevonja az állampolgárokat az ellenőrzési folyamatba, az állami és a magánszektorban dolgozó egyénekkel együttműködve megóvja az uniós forrásokat, valamint javítsa a közbeszerzési szerződések hatékonyságát és megbízhatóságát.

 

[1]https://cohesiondata.ec.europa.eu/programmes/2014LV16MAOP001

Gyakorlat leírása

A villamoshálózat-projekt fő lépései a következők:

  • 3,6 km új villamosvonal építése;
  • meglévő villamosvonal felújítása (3 km);
  • 12 db alacsonypadlós villamos vásárlása;
  • egy új alállomás építése, egy alállomás felújítása, a villamos felsővezetékek építése és azok energiaellátási kábelhálózatának kiépítése;
  • mintegy 11 új villamosmegálló építése;
  • bizonyos esetekben utcák felújítása, útépítés, közműhálózatok áthelyezése, forgalomirányító rendszer fejlesztése stb.

A „Riga villamosvonal-hálózatának fejlesztése” projekt elszámolható összköltsége 97,4 millió euró, ebből közel 65,7 millió eurót az EU Kohéziós Alapja fedezne. A Rigas Satiksme (Rigai Közlekedési Hatóság) 27,4 millió euróval járulna hozzá a projekthez, amelynek megvalósítását 2022-re tervezik.

A Transparency International Latvia – Delna (TI Delna) lett a rigai közlekedési projekt felügyelő hatósága, ennek költségvetését 356 731 euróban határozták meg. 2016 novemberében a TI Lettország Delna és a Rīgas Satiksme integritási paktumot (IP) kötött a projekt különböző pályázati és szerződés-végrehajtási aspektusainak figyelemmel kísérésére.

Az IP tulajdonképpen az ajánlatkérő szerv, az ajánlattevők és a független ellenőr által aláírt dokumentum. Jogilag kötelező érvényű; valamennyi felet kötelezi a már bevált korrupcióellenes gyakorlatok betartására, és felhatalmazza őket ennek monitorozására. Az ellenőrzések a teljes beszerzési folyamatot végigkövetik – a tervezéstől a megvalósításig. A maximális átláthatóság jegyében minden monitoringjelentést és -eredményt a nyilvánosság számára is folyamatosan hozzáférhetővé tesznek. A TI Latvia – Delna például aktívan követte a kiválasztási eljárást, és részt vett a tárgyalásokban is, hogy biztosítsa a tárgyalt folyamat végrehajtása során az egyenlőség és a nyitottság elvének megvalósulását.

A TI Delna ellenőrzési tevékenységeinek áttekintését és ütemezését a kezdeményezés weboldalán találja: https://delna.lv/lv/intergritates_pakts_2016/.

Egyedi tulajdonságok

  • A közbeszerzési folyamatok átláthatóvá tételével az IP-paktumok precedenst teremtenek, de cél az is, hogy a közvélemény körében növelje a bizalmat a pénzeszközök hatékony felhasználására és a korrekciós jogorvoslat lehetőségére vonatkozóan. Ez elősegíti az állami szervek és a magánszektor iránti bizalom erősödését. Az információhoz való könnyebb hozzáféréssel az IP-paktumok javítják a közbeszerzési szerződések átláthatóságát, és intézményi változásokat ösztönözhetnek, például az adatok valóban nyílt formátumban történő megosztása, egyszerűsített adminisztratív eljárások, és továbbfejlesztett szabályozói intézkedések formájában. Ezáltal a nyilvános döntéshozatal megbízhatóbbá válik, kevesebb lesz a peres eljárás a közbeszerzési eljárások kapcsán, és több ajánlattevő versenghet a szerződésekért.
  • Az IP-paktumok koncepciója a nyílt nemzetközi szerződéskötési elvekre támaszkodik, bevonja azokat a közösségeket, társadalmi csoportokat és szakmai egyesületeket, amelyeket egy adott közbeszerzési szerződés közvetlenül érint (pl. akik egy árvíztározó, országút, kórház vagy más épülő létesítmény közelében élnek). Ezek a társadalmi elszámoltathatósági mechanizmusok szükségesek a közbeszerzési folyamat iránti bizalom kiépítéséhez, és biztosítják, hogy ezek a nagy projektek tükrözzék a közérdeket, illetve azon közösségek és csoportok érdekeit, akiket a projekt leginkább érint. Ez azt jelenti, hogy ezeket a közösségeket a projekt lehető legtöbb szakaszában bevonják a beszerzések nyomon követésébe (az előzetes pályázattól a megvalósításig és az értékelésig).

Értékelés és eredmények

A TI Lettország – Delna mint a projekt független megfigyelője számos alkalommal azonosított és kezelt korrupciós és versenyt érintő kockázatot.

Főbb kihívások:

  • Egyetlen ajánlattevőre szabott közbeszerzési dokumentumok az 1. beszerzés során – mesterségesen korlátozott beszerzési feltételek a verseny szándékos csökkentésére („Az új villamosvonalinfrastruktúra-szakasz építési tervének kidolgozása”)
  • Okirathamisítás gyanúja a 2. beszerzés során (újraindított pályázat – „Az új villamosvonalinfrastruktúra-szakasz építési tervének kidolgozása”)
  • Szélsőségesen korlátozó ajánlattételi követelmények és megkérdőjelezhető érvényességű műszaki értékelési szempontok a 3. beszerzés („Az alacsonypadlós villamosok szállításáról”) kiírásában és az odaítélésben.[1]

A főbb eredmények a következők voltak:

  • A szabálytalanságok és az egyszereplős ajánlattétel korai felismerése és megelőzése az 1. és 3. beszerzés során, valamint állami források megtakarítása
  • Jobb intézményi folyamatok és szorosabb együttműködés a beszerzési ciklus korrupciós kockázatainak kezelésében a közbeszerzést felügyelő hatóság és a civil társadalom között
  • Erősebb kormányzati hajlandóság az IP-paktumok használatára az EU által finanszírozott lett önkormányzati beszerzések során

 

[1]https://delna.lv/wp-content/uploads/2018/07/Monitoring-Riga-City-Traffic-Translation-.pdf

Legfontosabb sikertényezők

Az OECD[1] szerint az IP-paktumok sikeres tervezésének, felépítésének és megvalósításának kulcsfontosságú elemei a következők:

  1. A hatóság politikai akarata az eszköz teljeskörű használatára a korrupció csökkentése, valamint a kormányzati szerződések tisztességének és integritásának megerősítése érdekében.
  2. Az alapok helyes elsajátítása: elengedhetelen a maximális átláthatóság a szerződést megelőző lépésektől kezdve annak teljes végrehajtása során, valamint a megfelelő, jól megtervezett szerződéskötési folyamat. Az átláthatóság lehetővé teszi az összes releváns információhoz való széles körű és nyilvános hozzáférést, beleértve a tervezést, a szerződéskötés indokolását, a tanácsadók elő- és kiválasztását, a pályázati dokumentumokat, az alvállalkozók előzetes kiválasztását, a pályázati eljárást, értékelést, szerződéskötést, azok teljesítését és felügyeletét. Ha ezek az alapok helyesen le vannak fektetve, az ellenőrzés könnyebb.
  3. Független külső monitoringrendszer használata, amely ellenőrzi az integritási paktumban foglalt kötelezettségek teljesítését, és végrehajtja az abban vállalt ajánlattételi eljárásra és szerződésteljesítésre vonatkozó feladatokat.
  4. Több érdekelt fél bevonása: A civil társadalomnak nagyon fontos szerepe van az IP-paktumokat alkalmazó kormányok támogatásában, bár a dinamika minden összefüggésben más és más. A civil társadalmi szervezetek a szakértelem, a legitimitás, a hitelesség és a függetlenség forrásai. Ezenkívül a megfelelő és potenciális ajánlattevők megfelelő bevonása biztosítja a szerep- és felelősségvállalást.

 

[1]https://www.oecd.org/mena/competitiveness/Lecture%20on%20developing%20integrity%20pacts.pdf

Felmerült kihívások és tanulságok

A Skanstes villamosprojekt kezdeti szakasza megvalósult, azonban a Lett Köztársaság Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Ügynöksége 2019 májusában felmondta a rigai közlekedési hatósággal kötött megállapodást, csalás és hűtlen kezelés gyanúja, valamint magas korrupciós kockázat miatt visszavonva a finanszírozást és a projekt meghosszabbítását. A hatóság döntése a Riga Satiksme tevékenységét vizsgáló külső auditjelentésen alapul.

A Delna a következő ajánlásokat tette közzé a lett közbeszerzési eljárással kapcsolatban:

  • Független és magas szintű műszaki szakértelem bevonásának követelménye a nemzeti és helyi szintű komplex infrastrukturális projektek közbeszerzési bizottságaiban
  • Külföldi versenyt fokozó intézkedések bevezetése a kis piacokon zajló komplex infrastrukturális beszerzések során
  • Kötelező, biztonságos és megbízható visszaélés-jelentési rendszerek bevezetése a vállalatok és alkalmazottaik számára az EU által finanszírozott beszerzési projektekben.

Átadhatóság lehetősége

Az IP-paktumok ötletét világszerte már több mint 15 országban és 300 egyedi helyzet során alkalmazták. A kezdeményezés széles körben elismert, sikeresen közelebb hozza az uniós politikákat és közigazgatást a polgárokhoz. Az Integritási paktumok kezdeményezés 2019-ben elnyerte „Az európai ombudsman díja a jó közigazgatásért” címet a „Kiválóság a nyitott közigazgatásban” kategóriában. A projekt a speciális G20-összeállításba is bekerült mint bevált globális gyakorlat az infrastruktúrafejlesztés integritásának és átláthatóságának erősítésére. Az eredmények az összes tagállamban széles körben publikálásra kerültek. Az EK vizsgálja annak lehetőségét, miként lehet ezt a tapasztalatot nagyobb léptékben kiterjeszteni a jövőbeni hosszútávú, 2021–2027 közötti uniós költségvetés esetében.

A gyakorlatot több esetben bemutatták, például a „Régiók és Városok Európai Hete 2019” és a DG REGIO „A polgári szerepvállalás fokozása a kohéziós politikában a jó kormányzás érdekében” felső szintű konferenciáján. Maga Lettország fontolgatja a gyakorlat kiterjesztését más uniós alapokból származó projektekre a 2021–2027-es programozási időszakban[1].

 

[1]https://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/how/improving-investment/integrity-pacts/

Latvia_Integrity_pact
English
(112.42 KB - PDF)
Letöltés