Csalási kockázatokat értékelő csoport (GVRF-csoport)
és önértékelési eszköz

Az „Irányítás és intézményi kapacitás” elnevezésű, olasz nemzeti operatív programot (PON GOV) a területi kohézióért felelős olasz hivatal két közreműködő szervezettel – a Minisztertanács Elnökségén belüli Közszolgálati Főosztállyal és az Igazságügyi Minisztériummal – együtt irányítja. Az audithatóság a Gazdasági és Pénzügyminisztérium, az igazoló hatóság szerepét pedig a területi kohézióért felelős olasz hivatal e célra létrehozott főosztálya látja el. A PON GOV program a 2014–2020 közötti időszakban 805 millió EUR költségvetés felett rendelkezett, és a program valamennyi közigazgatási szerv kapacitásépítését és megújítását támogatta‑.  A források 80%-át a legkevésbé fejlett régiók (Basilicata, Calabria, Campania, Puglia és Szicília) számára különítették el.

2017-ben a területi kohézióért felelős olasz hivatal a PON GOV program keretében létrehozta a csalási kockázatokat értékelő csoportot (Gruppo di Valutazione del Rischio Frode – GVRF-csoport) a csalárd magatartás kockázatának minimálisra csökkentése, a potenciális csalási kockázatok folyamatos értékelése, valamint megfelelő megelőző és korrekciós intézkedések elfogadása céljából[1].

A GVRF-csoport az Európai Bizottság 2014. június 16-án közzétett EGESIF_14-0021-00 számú iránymutatásában[2] bemutatott, csalási kockázatokkal kapcsolatos önértékelési eszközre alapozta munkáját. Az Európai Bizottság önértékelési eszköze kitér például az alábbi kulcsfontosságú folyamatok szempontjából különösen releváns, konkrét és általánosan elismert csalási kockázatok valószínűségére és hatására:

• a pályázók kiválasztása;
• a projektek kedvezményezettek általi végrehajtása, különös tekintettel a közbeszerzési és munkaerőköltségekre;
• a költségek irányító hatóság általi igazolása, valamint a kifizetések;
• a technikai segítségnyújtási projekteknek közvetlenül az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet általi kiválasztása.  

Az Európai Bizottság csalási kockázatok értékelésére szolgáló módszertana öt kiemelt lépést követ:

1. A bruttó kockázat számszerűsítése.
   A bruttó kockázat a jóval bármely meglévő vagy tervezett ellenőrzés hatásának figyelembevétele előtti kockázati szintre utal. A kockázat számszerűsítésének értékelése a kockázat valószínűsége és hatása alapján történik, azaz mekkora a valószínűsége az esemény bekövetkezésének, és milyen pénzügyi, illetve nem pénzügyi következményei lesznek az eseménynek. Az értékelés egységesítése érdekében hét évre (a programozási időszak hosszára) kiterjedő időtávot kell megállapítani a kockázatot előidéző eseménysorozat valószínűségének meghatározásakor.
2. A bevezetett kockázatmérséklési ellenőrzések értékelése.
3. A nettó kockázat értékelése.
   A nettó kockázat bármely létező ellenőrzés hatásának és eredményességének figyelembevétele utáni, azaz az aktuális helyzetben érvényes kockázati szintre utal.
4. Eredményes és arányos csalásellenes intézkedések bevezetését célzó cselekvési tervek.
5. A célkockázat értékelése.

A célkockázat a már meglévő és tervezett ellenőrzések hatásának figyelembevétele utáni kockázati szintre utal. Ez az a kockázati szint, amelyet az irányító hatóság elfogadhatónak tart.

Az Európai Bizottság iránymutatására tekintettel a PON GOV program GVRF-csoportjának konkrét célkitűzései a következők voltak:

• a csalási kockázatok csökkentését célzó, a csalási kockázatokkal kapcsolatos önértékelési eszköz elfogadása minden egyes irányító hatóság és közreműködő szervezet esetében;
• az értékelés elvégzéséhez szükséges információforrások összegyűjtése, valamint további információk kérése valamennyi érdekelt féltől. Ebben a szakaszban a csoport az Olasz Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság (ANAC) által létrehozott korrupcióellenes hároméves terv tartalmát is alaposan megvizsgálja, tanulmányozza a csalással kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázisokat (például SIAF/PIAF, ARACHNE), és meghallgatásokat bonyolít le a jelenleg folyamatban lévő tevékenységeket nyomon követő projektekben részt vevő legfontosabb tisztviselőkkel;
• a potenciális csalási kockázatok kijelölt hatóságok általi első értékelésének elvégzése legfeljebb hat hónapon belül, és mielőtt a program irányító hatósága vagy közreműködő szervezetei megkezdenék a kedvezményezettek kiválasztását;
• az új (megállapított vagy potenciális) kockázatok azonosítása a csalás gyanúját felvető vagy igazolt csalási esetekre vonatkozó, számos esettanulmány elemzésével;
• szükség esetén az értékelések és az esetleges kapacitásépítési intézkedések jóváhagyása, ha azokra korrekciós célú kockázatcsökkentő intézkedésként szükség van;
• az első szintű ellenőrzések tökéletesítését célzó cselekvési tervek nyomon követése;
• a csalási kockázatok értékelésének rendszeres időközönkénti felülvizsgálata a kockázati szintektől és a csalási esetektől függően.

A GVRF-csoportban részt vesz az irányító hatóság, valamint az igazoló hatóság és a közreműködő szervezetek is. A csoport összetétele:

• a területi kohézióért felelős hivatal hat képviselője (az adminisztratív kapacitás kiépítésével és a technikai segítségnyújtással kapcsolatos programok irányításáért felelős hivatal igazgatója, az első szintű ellenőrzések koordinációjáért és végrehajtásáért felelős egység igazgatója, a hivatal korrupciómegelőzésért és átláthatóságért felelős tisztviselője, a kiadások igazolásának és nyomon követésének koordinálásáért felelős hivatal igazgatója. a szervezési, költségvetési és HR-egység igazgatója, valamint a tájékoztatási szolgáltatásokért és a beszerzésekért felelős egység igazgatója);
• a Minisztertanács Elnökségén belüli Közszolgálati Főosztály két képviselője;
• az Igazságügyi Minisztérium két képviselője.

Amikor az audithatóságok ellenőrzik a lezárult kockázatértékelést, közvetlenül nem vállalnak szerepet a kockázati kitettség szintjének eldöntésében, de tanácsadóként vagy megfigyelőként részt vesznek a folyamatban.

A folyamat módszertani megközelítése a következő sorrendben valósult meg:

1. A koordinációs egység a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, közérdekű információkat és dokumentációt gyűjtött, és azokat továbbította a GVRF-csoportnak és az irányító hatóságnak. Az irányító hatóság felmérte, hogy szükség van-e „megelőző” intézkedésekre, és szélesebb körben terjesztett ismereteket és információkat (például információkat osztott meg a személyzet tagjai körében, belső képzési modulokat hozott létre stb.).
2. Bevezetésre került a csalás elleni rendszer folyamatos nyomon követése. Ebben a szakaszban az irányító hatóság többek között folyamatosan nyomon követte a kockázatokat, valamint a kockázatok mérséklése érdekében bevezetett ellenőrzéseket/intézkedéseket (az eszköz „szigorúságának”, illetve az egyes kockázati területek tényleges létezésének/tartós fennállásának és az ellenőrzési pontoknak/a korábban feltárt kockázatot mérséklő intézkedéseknek, valamint az esetleges cselekvési tervek végrehajtásának ellenőrzése).
3. A koordinációs egység a PON GOV program keretében feltárta, összegyűjtötte és elemezte a csalási eseteket. Idetartoztak többek között a csalás gyanúját felvető és/vagy az igazolt csalási esetek, valamint a belső ellenőrzési tevékenységek keretében feltárt új vagy potenciális kockázatokra vonatkozó megállapítások (első és második szintű ellenőrzések: az Európai Bizottság, illetve az Európai Számvevőszék által lefolytatott audit). Az irányító hatóság évente egyszer összefoglaló dokumentumot küldött a GVRF-csoportnak, hogy megkönnyítse a csalás elleni rendszer értékelését, és a csoport megállapíthassa, hogy történt-e előrelépés a cselekvési tervek alkalmazása révén.

A GVRF-csoport az önértékelési eszközt kísérő leíró dokumentumra hivatkozott; amelyet eredetileg az Európai Bizottság tett közzé az EGESIF 14-0021-00 számú iránymutatásban az Excel-eszközt „kiegészítő” eszközként. Ez a leíró dokumentum a következőket ismerteti:

• a csalási kockázat önértékeléséért felelős csoport összetétele;
• a csoport várható munkaszervezése;
• az elemzésre és az értékelésre szolgáló belső folyamatok és tevékenységek;
• az önértékeléshez használt módszertan;
• az önértékeléshez használt dokumentáció és információforrások áttekintése;
• az eszközben bemutatott konkrét kockázatok és a kapcsolódó ellenőrzési pontok mindegyike esetében az értékelések alapjául szolgáló információkat és/vagy dokumentumelemeket (ún. „argumentumok”)  feltüntető összefoglaló táblázatok.

E „kiegészítő” dokumentum célja, hogy megkönnyítse az eszközben feltüntetett (kizárólag) numerikus értékelések olvasását, valamint lehetővé tegye a levont következtetések egyértelmű és pontos vizsgálatát.

A PON GOV eszköz csalási kockázatokkal kapcsolatos önértékelési rendszerét az Olaszországban tartott, FORUM PA 2018 elnevezésű, kiemelkedő közigazgatási hálózatépítési rendezvényen bevált gyakorlatként mutatták be.