SALER riasztási rendszer

A SALER egy számítógépes rendszer, amely adatelemzési eszközöket alkalmaz a közigazgatási adatokat tartalmazó digitalizált adatállományokra.  Célja a szabálytalanságok és a szakmai mulasztások megelőzése oly módon, hogy a rendszer riasztásokat ad ki a csalási kockázatok kapcsán, amelyek azt követően kivizsgálhatók.

Információforrások

A SALER rendszer különböző forrásokból származó adatokat használ fel.

Az igazgatási hivatal különböző nyilvános adatbázisokban és fájlokban tárolja az információkat, amelyeket betáplál a SALER rendszerbe. Ezek az információk a következőket foglalják magukban:

• a közvetlen kifizetésekre (például a beszerzett termékekre vagy szolgáltatásokra, valamint a szolgáltatókra) vonatkozó információk;
• szerződésekre vonatkozó nyilvántartások (az ajánlattételi eljárás, a döntéshozatal és a szerződés végrehajtásának valamennyi szakaszára vonatkozó adatok); valamint
• a támogatásokra vonatkozó információk (a támogatást nyújtó szervre vonatkozó adatok, a támogatás célja, összeférhetetlenségek, kedvezményezettek, igazolások, kiállított számlák stb.).

A közigazgatási szervekkel kapcsolatot tartó vagy munkakapcsolatot létesítő ajánlattevők (nyilvános ajánlattételi felhívásokra pályázó magánszemélyek vagy vállalatok) által papíralapon továbbított összes információt szintén digitalizálják és betáplálják a SALER rendszerbe.

Emellett a SALER rendszer a közjegyzők ingatlantulajdonra vagy jelzálogjogra vonatkozó nyilvános és nem nyilvános adatbázisaiból, a hivatalos közlönyökben közzétett információkból, illetve a bejelentett összeférhetetlenségekről is begyűjt információkat. Mindezek bármely más belső vagy külső adatbázissal kiegészülhetnek, amelyet a hivatal hasznosnak tart az adatelemzés elvégzéséhez, például személyzeti adatok, bérjegyzék stb.

Ezenfelül a jogszabályok együttműködési mechanizmusokat hoztak létre különféle szervezetekkel és jogalanyokkal, pl. a Csalásmegelőzési és Csalásellenes Hivatallal és az Ügyészi Hivatallal.

Mutatók és lekérdezések meghatározása

Az adatok elemzéséhez a Szolgáltatások Főfelügyeletének munkatársai mutatókat és lekérdezéseket határoztak meg (megjegyzés: a lekérdezés olyan mutatókombináció, amely egy vagy több algoritmus segítségével elemez adatokat).

A mutatók és a lekérdezések a szabályok és az eljárások alkalmazását értékelik. Ezek korábban feltárt, valós szabálytalansági ügyekből származó mintázatokon alapultak.

Ezenfelül kockázati térképeket és kockázati önértékelést végezhet bármely olyan szervezeti egység, amelynek esetében az eljárásokkal kapcsolatos szabálytalanságok kockázata merülhet fel. A rendszer kiegészül a megfelelő mutatókkal, ha releváns adatok rendelkezésre állnak.

Az egyszerűbb mutatók közé tartoznak például a szerződések odaítéléséhez és a támogatásnyújtáshoz kapcsolódó mutatók, például a héaazonosító számokhoz, szerződések hivatkozási számához, mennyiségekhez, kifizetési dátumokhoz stb. kapcsolódó adatok. Egyes esetekben elegendőek az adatokhoz tartozó, egyszerű kereszthivatkozási eljárások. Más mutatók összetettebbek, és olyan, látszólag össze nem függő, egyszerre zajló folyamatokat ötvöznek, amelyek csalási kockázatot jelenthetnek.

A mutatók és lekérdezések meghatározását kb. 12 ellenőrből és a belső informatikai osztály öt alkalmazottjából álló munkacsoport végezte el. A Szolgáltatások Főfelügyelete két informatikai szolgáltatót szerződtetett az algoritmusok generálására.

Példák a kockázatot jelentő helyzetek feltárását célzó lekérdezésekre:

1. Megosztott ajánlattétel ugyanazzal a szolgáltatóval: ha több, ugyanazon projekthez kapcsolódó szerződés esetén ugyanaz a szolgáltató, fennáll a kockázat, hogy az ajánlattevő el akarja kerülni a szigorúbb eljárások szerint odaítélt nagyobb szerződéseket.
2. Megosztott ajánlattétel különböző szolgáltatókkal: ha egyetlen szerződés esetén több szolgáltató van, fennáll a kockázat, hogy az ajánlattevők el akarnak kerülni egy jelentős értékű szerződést vagy a vállalkozók között jogellenes együttműködés alakul ki.
3. Ismétlődő nyertes ajánlattevő: egy oligopolisztikus rendszeren belül a vállalkozások ismétlődő megjelenése esetén fennáll a verseny elmaradásának a kockázata. 
4. Ajánlattétel során történő összejátszás: ha különböző ajánlattételi felhívásokban ugyanazon (két vagy több) ajánlattevő jelenik meg, fennáll az ajánlattevők összejátszásának a kockázata.
5. Összeférhetetlenség: a jogszabályban foglalt összeférhetetlenségi normák betartásának elmulasztása esetén fennáll az összeférhetetlenség kockázata.
6. Nem tárgyalásos eljárás: ha nem indokolják meg a nem tárgyalásos eljárás alkalmazását, fennáll a korrupció kockázata.
7. A szerződés szabálytalan bizonyítása: a hosszabbítások és az indokolatlan változtatások csalási kockázatot jelentenek.

Bár a rendszer eredetileg a közbeszerzésre és a támogatásokra összpontosít, vannak más olyan területek is, amelyek megvizsgálhatók a szabálytalanságok megelőzése szempontjából, és amelyek bekerülhetnek a rendszerbe, például a következők:

• állami források kezelése;
• jogsértésekre, vizsgálatokra és szankciókra vonatkozó információk;
• engedélyek;
• közszolgáltatások;
• emberierőforrás-gazdálkodás; valamint
• külső szervezetekkel vagy magánszemélyekkel fenntartott kapcsolatok.

Riasztások és vizsgálatok

A rendszer kockázat észlelése esetén riasztást ad ki. A Szolgáltatások Főfelügyelete minden riasztást kivizsgál. E vizsgálat az eredménytől függően vagy az ügy további nyomon követését/vizsgálatát vonja magával vagy pedig az ügy lezárásához vezet:

1. tévedés vagy gondatlanság – ezeket a vizsgálatot lefolytató személy az érintett szolgáltatóval és/vagy intézménnyel folytatott koordináció keretében korrigálja, az ügyet pedig lezárják;
2. helytelen gyakorlat – ez az eset nem szándékos kötelességszegést vagy csalást, hanem olyan szabálytalanságot jelent, amelyre van kielégítő magyarázat és az érintett szolgáltatóval és/vagy intézménnyel folytatott koordináció keretében korrigálható; ez esetben folyamatos nyomon követés alkalmazható; vagy
3. potenciális kötelességszegési vagy csalási ügy – az ilyen ügyeket a rendőrséghez vagy az ügyészséghez utalják.

A rendszer és a riasztások nem nyilvánosak, hogy megelőzhető legyen a fent ismertetett első két esetben a vizsgálat téves értelmezése és a jó hírnév károsítása. A Szolgálatok Főfelügyelete rendszeres jelentéseket tesz közzé munkájáról és a feltárt esetekről.

A riasztásokon kívül a rendszer proaktív adat- és kapcsolat‑lekérdezést, valamint az adatok kereszthivatkozását is lehetővé teszi.

Folyamatos fejlesztés

A rendszer folyamatos fejlesztése keretében a hiányosságokat azonosítják és orvosolják, az új helyzetek alapján pedig új lekérdezéseket dolgoznak ki, a meglévő mutatókat pedig módosítják vagy új mutatókat adnak a rendszerhez.

A rendszer hatékonyságának fokozása végett az igazgatási hivatal összes főosztályának képviselőit tömörítő főosztályközi bizottság létesült. Ez a bizottság megvitatja a rendszer lehetséges változtatásait és a valós eseteket, a további szabálytalanságok és visszaélések megelőzése érdekében.

Az Igazgatási Hivatal a jelenlegi szakaszban a SALER rendszert úgy alakította ki, hogy az különféle adatbázisokat foglaljon magába.

A SALER eredeti verziója élesben működik és meghozta első eredményeit: a szerződéskötéshez és a támogatásokhoz kapcsolódó jelentéseket. A SALER alapvető funkciókat is biztosít, amelyek lehetővé teszik a riasztási adatok tárolását, a különböző főosztályok felhasználói hozzáféréseinek ellenőrzését, valamint különböző információs rendszerek adatainak átalakítását és kigyűjtését.

A későbbi fejlesztések során a rendszer további adatforrásokkal egészül ki.

A közbeszerzési eljárások és az érintett valenciai intézmények elektronikus adatkezelésre való áttérését követően a SALER rendszer teljes mértékben működőképessé válhat.

A jövőben ez a rendszer jelentős hatást fejthet ki az átláthatóságra és a közkiadások csökkentésére, illetve lehetővé teheti a természetes és/vagy jogi személyek közötti kapcsolatok vizsgálatát.