A Csalás és korrupció megelőzése az Európai Strukturális és Beruházási Alapok esetében – az uniós tagállamokban alkalmazott gyakorlatok áttekintése című tanulmányt követően 2018-tól kezdve az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői konkrétabb iránymutatásokat kértek az EU-s alapok sérelmére elkövetett csalások megelőzésére és felderítésére. Ez a webhely egy olyan projekt eredménye, amelynek célja a releváns anyagok összegyűjtése ennek megválaszolására, beleértve a tagállamok helyes gyakorlatait is.
A webhely létrehozására irányuló projekt az Európai Bizottság, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO), az EIPA (Európai Közigazgatási Intézet – EIPA), a PwC (PricewaterhouseCoopers) és a GOPA Com közös munkájának eredménye.
A projektet a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság finanszírozta.
Elméleti kutatás, valamint szakértőkkel és érdekeltekkel folytatott interjúk segítségével azonosították a jó gyakorlatokat és az esettanulmányokat. A webhelyen publikáltakat az Európai Bizottság és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság választotta ki relevancia, bizonyított hatás és a többi tagállamokba történő átadhatóság alapján.
Ezen az űrlapon keresztül léphet kapcsolatba a projektcsapattal. Adjon visszajelzést az anyag bemutatására vonatkozóan, és tegyen javaslatokat a további fejlesztés érdekében. A különböző bevált gyakorlatok tartalmazzák azok tulajdonosainak elérhetőségét is.
Nehéz konkrét számot adni az évente elcsalt uniós források összegéről. Az Európai Bizottság a tagállamokra támaszkodik, bízva abban, hogy azok megfelelően bejelentik a feltárt csalárd szabálytalanságokat. A csalásként bejelentett szabálytalanságok száma (ideértve a csalás gyanúját vagy a megállapított csalási eseteket is) és az ehhez kapcsolódó összegek nem mutatják közvetlenül az EU költségvetését érintő csalások szintjét.
A szabálytalanságok bejelentésének küszöbértéke 10 000 EUR. Nagy valószínűséggel sok csalási esetet nem jelentenek be és nem derítenek fel.
Csupán 2019-ben a bejelentett csalárd szabálytalanságok kb. 461,4 millió eurót tettek ki.
Forrás: PIF-jelentés 2019.
Lásd még:
PIF-jelentések: Az EUMSZ 325. cikke szerinti összes PIF-jelentés itt található.
OLAF-jelentések: Az összes OLAF-jelentés megtalálható az alábbi linken.
Az EUMSZ 325. cikke szerint az Unió és a tagállamok küzdenek a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen az e cikknek megfelelően meghozandó olyan intézkedésekkel, amelyeknek elrettentő hatásuk van, és hathatós védelmet nyújtanak a tagállamokban, valamint az Unió intézményeiben, szerveiben és hivatalaiban.
E cikk értelmében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve minden évben a jelentést – „PIF-jelentés” – nyújt be az Európai Parlament és a Tanács felé a csalás elleni küzdelemben hozott intézkedésekről. A PIF-jelentés a csalás elleni küzdelem legfontosabb kezdeményezéséről tartalmaz információt, és elemzi a nemzeti hatóságok által a szabálytalanságokról, illetve a csalás gyanújáról vagy megállapított csalásokról szóló bejelentéseket.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szintén évente jelentést tesz közzé, amelyben a hivatal vizsgálatairól és a tagállamoknak szóló ajánlásokról tesz közzé információt. A jelentés az OLAF nyomozati teljesítményéről, a csalásellenes nyomozások tendenciáiról, a költségvetés bevételi oldalának védelme érdekében tett hivatali fellépésekről, valamint a csalás elleni politikákhoz való hozzájárulásáról számol be.
Az Európai Ügyészség (EPPO) az Európai Ügyészségről szóló rendelet 7. cikkével összhangban évente jelentést tesz közzé. A jelentés az EPPO általános tevékenységeiről szól. Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek, valamint a Tanács és a Bizottság kapja meg a beszámolót.
Lásd még:
PIF-jelentések: Az EUMSZ 325. cikke szerinti összes PIF-jelentés itt található.
OLAF-jelentések: Az összes OLAF-jelentés megtalálható az alábbi linken.
Az OLAF rövidítés az Európai Csalás Elleni Hivatalt jelenti (franciául: Office Européen de Lutte Anti-Fraude).
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy olyan uniós testület, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében felhatalmazást kapott az uniós forrásokat érintő csalások felderítésére, kivizsgálására és megállítására.
Az OLAF a következő feladatokat látja el:
- független nyomozások lefolytatása az uniós forrásokat érintő csalások és korrupció ügyében annak biztosítására, hogy az EU-s adófizetők pénze olyan projektekhez kerüljön, amelyek munkahelyeket és növekedést teremthetnek Európában;
- hozzájárul az állampolgárok uniós intézmények felé irányuló bizalmának erősítéséhez az uniós alkalmazottak és az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegések kivizsgálása révén;
- hatékony uniós csalásellenes politika kidolgozása.
Lásd még: Link az OLAF webhelyére
Az EPPO az Európai Ügyészséget jelenti.
Az EPPO feladata a 2017/1371/EU irányelvben előírt és az EPPO-rendelet által meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőinek és bűntársainak kivizsgálása, büntetőeljárás lefolytatása és bírósági eljárás alá vonása. E tekintetben az EPPO vizsgálatokat folytat és büntetőjogi intézkedéseket hajt végre, valamint a tagállamok illetékes bíróságain ügyészi feladatokat lát el az ügy végleges rendezéséig.
Az Európai Ügyészség az összes részt vevő EU-országban egyetlen hivatalként működik, egységes, zökkenőmentes és hatékony megközelítéssel fogja össze az európai és a nemzeti bűnüldözési erőfeszítéseket. Az Európai Ügyészség két szintből áll: központi és nemzeti szint. A központi szintet az európai legfőbb ügyész, annak két helyettese, 22 európai ügyész (részt vevő uniós országonként egy) alkotja, akik közül kettő az európai legfőbb ügyész helyettese és az adminisztratív igazgató. A decentralizált szintet a részt vevő EU-országokban delegált európai ügyészei alkotják. A központi szint felügyeli a nemzeti szinten lefolytatott nyomozásokat és büntetőeljárásokat. Általános szabály, hogy a delegált európai ügyészek folytatják le a nyomozást és büntetőeljárást az adott EU tagállamban.
Forrás: A 2017/1939 EPPO rendelet 4. cikke
Igen. Az Európai Számvevőszék ezzel a témával foglalkozó különjelentései itt találhatók.
- 1/2019. sz. különjelentés: „Az uniós kiadásokat érintő csalások elleni küzdelem: intézkedésre van szükség”.
- 6/2019. sz. különjelentés: „A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén”
- 24/2015. sz. különjelentés: „A Közösségen belüli héacsalás kezelése: fokozottabb fellépésre van szükség”.
- 2/2011. sz. különjelentés - Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányításáról szóló 1/2005. sz. különjelentés nyomon követése; 6/2005. sz. vélemény, 7/2006. sz. vélemény, 6/2011. sz. vélemény.
5. 1/2005. sz. különjelentés az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányításáról;
A szakértői tudás bővítésének folyamata kapacitásépítés néven ismert. Ezt a webhelyet azért hoztuk létre, hogy segítsen fejleszteni a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos készségeket. A definíciók, a vonatkozó irányelvek, videók és a webhely egyéb részeinek böngészésével megismerheti a legfontosabb kifejezéseket.
Ennek másik jó megoldása a szakemberek közötti tudás- és információcsere az Európai Unió által biztosított eszközök használatával. A TAIEX PEER-2-PEER eszközt pontosan erre a célra hozták létre. Az Európai Unió egész területén dolgozó köztisztviselők megoszthatják egymással az ismereteiket, a bevált gyakorlatokat és a praktikus megközelítéseket. Így fejlesztik az adminisztratív kapacitásukat, javítva ezzel az EU beruházási eredményeit.
Erre az igazgatási és ellenőrzési rendszer részét képező valamennyi állami szerv jogosult, nevezetesen:
- irányító hatóságok
- közreműködő szervezetek
- ellenőrzési hatóságok
- igazoló hatóságok
- nemzeti koordináló testületek
- közös technikai titkárságok.
A TAIEX REGIO PEER-2-PEER-ről szóló további információkért kattintson ide.
A csalások megelőzése a csalás bekövetkezési lehetőségeinek csökkentését jelenti. Ezt hatékony eljárások és ellenőrzések végrehajtásával lehet elérni, például a pályázatokkal kapcsolatban, valamint fel kell hívni az emberek figyelmét a csalások gyakori fajtáira, azok szervezetekre és egyénekre gyakorolt negatív hatásaira.
A csalások megelőzése azért fontos, mert célja a csalás okozta károk megelőzése. Biztosítani kell a pénzek hatékony, eredményes és tisztességes felhasználását, és hogy ne bűnözők zsebébe kerüljön. Emellett az is célja, hogy csökkentse a csalások kivizsgálására vagy az eszközök behajtására fordított összegeket.
Sajnos abszolút értelemben a csalást soha nem lehet elkerülni. Azonban a megelőző intézkedések végrehajtásával a csalás kockázata jelentősen csökkenthető. A hatékony csalásellenes intézkedések, beleértve a csalások felderítésének módszereit, valamint a csalárd magatartás kivizsgálása és szankcionálása szintén eltántoríthatják a csalókat, és enyhíthetik a csalás mértékét, valamint az ezzel kapcsolatos pénzügyi és jó hírnévben okozott károkat.
Legyen éber és óvatos, különösen ha úgy érzi, hogy egy helyzettel vagy kéréssel kapcsolatban valami nincs teljesen rendben. Feltétlenül alkalmazza a meghatározott eljárásokat, és ismerje meg, miért van rájuk szükség – ha bővebb magyarázatra van szüksége, miért fontos egy bizonyos ellenőrzés vagy dokumentáció, forduljon kollégáihoz vagy feletteséhez. Ha bizonytalan egy bizonyos viselkedés megítélésében, vagy esetleg csalárd magatartás tanúja, jelezze a felettesének, vagy forduljon a rendőrséghez vagy az OLAF-hoz.
A csalások felderítése érdekében először is fontos, hogy éber és körültekintő maradjon. Amikor egy helyzet nem megfelelőnek tűnik, vagy ha egy partner nem teljesen érthetően viselkedik, legyen óvatos, és esetleg konzultáljon a felettesével.
A csalások felderítésében különféle rendszerek és eszközök is segítséget nyújthatnak, például a fizetési rendellenességek vagy az ajánlattételi eljárások észlelésére szolgáló programok. A benyújtott dokumentumok áttekintése és az ismert tények nyilvánosan hozzáférhető adatokon keresztüli megerősítése szintén csaló magatartás felderítéséhez vezethet. Például a korábbi projektek és referenciák ellenőrzésével megvizsgálhatjuk, hogy a finanszírozásra pályázók valóban rendelkeznek-e megfelelő tapasztalattal; hasonló projektekkel összehasonlítva vagy a projektben részt vevőket felkeresve a projektköltségek benyújtása is felülvizsgálható a megerősítés érdekében.
A csalót sokszor nehéz leleplezni, mivel nagyon jól el tudják titkolni valódi szándékukat. Amikor azonban a helyzetet kétes megítélésűnek érzékeli, legyen óvatos, és ne engedje el ezt a gondolatot.
Ha egy másik fél arra kéri Önt, hogy a folyamat felgyorsítása érdekében hagyja ki az eljárás bizonyos lépéseit, ajándékokat kínál vagy más ígéreteket tesz, értesítse közvetlenül a felettesét, a megfelelőségi vagy jogi osztályt vagy a rendőrséget.
Az úgynevezett „vörös jelzések” utalhatnak a pénzeszközökért folyamodó személy vagy vállalat hátterére, pl. tapasztalat hiánya a felajánlott szolgáltatásokban, ajánlás egy kormányzati tisztviselő/közeli kapcsolat vagy a projektfinanszírozásban döntéshozó által (különösen, ha a tisztviselő vagy a döntéshozó személy ragaszkodik egy adott partnerrel való együttműködéshez). Más vörös jelzések a fizetésekkel kapcsolatos kérelmekre hívják fel a figyelmet, például a bejegyzési/működési országtól eltérő országbeli bankban vezetett számlára vagy kiürített társaságok/postafiókokkal rendelkező társaságok részére kérik a kifizetést. Figyelmeztető jel még a hiányos vagy ellentmondásos dokumentáció, kifizetések vagy ajándékok a pályázati eljárás során, vagy a projektkifizetések sürgős követelése is.
Ha csalás gyanúja merül fel Önben, vagy megalapozott oka van bármilyen csaló tevékenységet feltételezni, jelezze ezt a felettesének, az erre szakosodott osztálynak (jogi vagy megfelelőségi osztály), egy erre kijelölt, visszaélést bejelentő nemzeti intézménynek, a rendőrségnek vagy az OLAF-nak. Ne próbáljon bizonyítékokat gyűjteni – ez érvénytelenítheti a bizonyítékokat a későbbi vizsgálatok vagy tárgyalások számára, és Önt is veszélybe sodorhatja. Saját maga védelmében és a bizonyítékok megsemmisítésének elkerülése érdekében ne próbálja meg leleplezni, szembesíteni vagy más figyelmeztetni a törvénysértéssel gyanúsított személyt.
Az OLAF-nak, a felügyeletének, a kijelölt osztályoknak vagy a rendőrségnek az alábbiakat jelentheti:
- csalás vagy egyéb súlyos szabálytalanság, amely potenciálisan negatív hatással van az uniós közpénzekre, legyen szó akár az uniós bevételekről, kiadásokról vagy az uniós intézmények birtokában lévő eszközökről.
- az uniós intézmények és szervek tagjai vagy alkalmazottai által elkövetett súlyos kötelességszegés.
Az uniós közpénzekre pénzügyi hatással nem járó csalást vagy korrupciót, amely nem érinti az uniós intézmények és szervek tagjait vagy munkatársait, a rendőrség felé jelezze. További információ az OLAF webhelyén található.
A szabálytalanság egy olyan cselekmény, amely nem felel meg az uniós szabályoknak, potenciálisan negatív hatással van az EU pénzügyi érdekeire, de a pénzt igénylő kedvezményezettek vagy a kifizetésekért felelős hatóságok puszta tévedéséből is eredhet. Azonban ha a szabálytalanságot szándékosan követik el, az csalásnak minősül. (Lásd még a 2988/95 Tanácsi Rendelet 1. cikkét).További információ az OLAF webhelyén érhető el.
Számos tagállam belső jelentési eljárásaiban bevezette a „szabálytalansági jelzés” fogalmát. Hangsúlyozni kell, hogy ezt a fogalmat nem írja elő EU-rendelet, ezért nem kötelező a tagállamokra nézve.
A szabálytalansági jelzés „akármilyen forrásból származó, bármely olyan információ, amely a szabálytalanság fennállását jelzi annak kiértékelése előtt” (pl. szabálytalanságra vonatkozó állítás).
A szabálytalanság jelzésében rendelkezésre álló információ lehet elégséges vagy nem elegendő a szabálytalanság vagy a feltételezett csalás fennállásának végleges megerősítéséhez, és értékelésre szorul, mivel a bejelentési kötelezettség az „első írásbeli értékeléstől” indul
Abban az esetben lehet valamit szabálytalanságnak tekinteni, ha az elkövető magatartása az uniós vagy a nemzeti jog megszegését/megsértését eredményezi. A „csalás” legfőbb ismérve a „szándékosság” a szabálytalanság elkövetése során. Ez a szándékosság jelenti a határt a közigazgatási jogsértés (szabálytalanság) és a bűncselekmény között. (Lásd még a 2988/95 Tanácsi Rendelet 1. cikkét).További információ az OLAF webhelyén érhető el.
Ha a tagállamok a Bizottságnak szabálytalansági eseteket jelentenek be, meg kell határozniuk, hogy „csalás gyanúját” is jelentik-e. A „csalás gyanújának” meghatározása bekerült a 2015/1970 rendelet, a 2015/1971 rendelet, a 2015/1972 rendelet és a 2015/1973 rendelet jelentéstételi rendelkezéseibe
A fent említett rendeletek definíciója szerint a „csalás gyanúja” olyan szabálytalanság, amely alapján nemzeti szinten közigazgatási vagy bírósági eljárás kezdeményezhető annak érdekében, hogy megállapítsák az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti szándékos magatartás – különösen csalás – fennállását.
A „csalás” legfőbb ismérve a „szándékosság” a szabálytalanság elkövetése során. Ezért azt a szabálytalanságot, amit az ügyészség elé terjesztenek, „csalás gyanújának” kell tekinteni
Igen. „Szabálytalanság” az uniós jog vagy az annak alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jog valamely rendelkezésének egy, az uniós alapok megvalósításában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének 36. pontjában az ESB-alapokra vonatkozó meghatározás szerint.
Az „EU-jog alkalmazásával kapcsolatos nemzeti jogszabályok megsértése” megfogalmazás nem szerepel a szabálytalanság 2988/95 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti definíciójában, a bíróságnak lehetősége van ezt a rendelkezést a gyakorlatban értelmezni, mint például a C-260/14. és a C-261/14 eseteknél.
A PACA az „első közigazgatási vagy jogi ténymegállapítás” (franciául: Premier acte de constat administratif ou judiciaire) rövidítése.
Az „első közigazgatási vagy bírósági ténymegállapítás” az illetékes hatóság – legyen az közigazgatási vagy igazságügyi – első olyan írásbeli értékelése, amely konkrét tényekre alapozva megállapítja a szabálytalanság fennállását, függetlenül annak lehetőségétől, hogy ez a megállapítás a közigazgatási vagy bírósági eljárás fejleményeinek következtében utólag felülvizsgálható vagy visszavonható.
Forrás: 2015/1970 rendelet 2. cikkének b) pontja
Forrás: 2015/1971 rendelet 2. cikkének b) pontja
Forrás: 2015/1972 rendelet 2. cikkének b) pontja
Forrás: 2015/1973 rendelet 2. cikkének b) pontja
Ha Ön uniós alkalmazott, akkor köteles azon esetleges csalás, korrupció, egyéb illegális tevékenység vagy szakmai magatartás eseteit jelenteni, amelyek komolyan hátráltathatják az uniós alkalmazottak kötelezettségeinek teljesítését. Gyanúját megoszthatja intézménye vezetőségi tagjával vagy az OLAF-fal. További információ az OLAF webhelyén érhető el.
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az uniós jogalkotó a megosztott irányítású alapokra vonatkozó jelentéstételi követelményeket fogadott el. A menekültügyi alapból, az előcsatlakozási és a szomszédságpolitikai eszközökből származó uniós finanszírozásban részesülő tagállamoknak és harmadik országoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a felderített szabálytalanságokról és az általuk érintett összegről az Európai Csalás Elleni Hivatal felé (OLAF), és naprakészen kell tartaniuk a közigazgatási/bírósági és pénzügyi eljárásaikkal kapcsolatos információkat.
A szabálytalanságokról és a csalásokról szóló jelentések általános célja, hogy támogatást nyújtson a szabálytalan gyakorlatok természetének és a szabálytalanságok pénzügyi következményeinek – beleértve a csalás gyanúját és a felderített eseteket is – megállapításában a tévesen kifizetett összegek behajtása és a szabálytalanságok megelőzése érdekében. Az információmegosztás célja továbbá az adatszolgáltató országok és a Bizottság közötti együttműködés megerősítése, valamint a csalás megelőzése és felderítése érdekében végzett kockázatelemzés erősítése a korábban említett területeken. Emellett a szabálytalanságok jelentése erősíti az átláthatóságot, statisztikákhoz és analitikai adatokhoz járul hozzá.
Forrás: Adatvédelmi nyilatkozat a szabálytalanságok bejelentéséről
Igen. Az általános kötelezettség szerint a tagállamoknak meg kell akadályozniuk, fel kell deríteniük és orvosolniuk kell a szabálytalanságokat, és a jogtalanul kifizetett összegeket vissza kell téríttetniük a késedelmi kamattal együtt. Értesítik a Bizottságot azokról a szabálytalanságokról, amelyeknél az alapból nyert támogatás mértéke meghaladja a 10 000 EUR összeget, és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot a vonatkozó igazgatási és jogi eljárások említésre méltó előrehaladásáról.
Ez azt jelenti, hogy a küszöb alá eső eseteket nem kell jelenteni. A tagállamoknak a következő esetekkel kapcsolatban nem kell értesíteniük a Bizottságot a szabálytalanságokról:
(a) azon esetek, amikor a szabálytalanság kizárólag abban áll, hogy a társfinanszírozott operatív programban szereplő valamely művelet részben vagy egészben nem került kivitelezésre a kedvezményezett csődje miatt;
(b) azon esetek, amelyeket a kedvezményezett önként hozott az irányító vagy igazoló hatóság tudomására, még mielőtt e hatóságok bármelyike maga fedezte volna őket fel, akár a közpénzekből nyújtott hozzájárulás kifizetése előtt, akár azt követően;
(c) azon esetek, amelyeket az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság még azelőtt derített fel, mielőtt az érintett költség bekerült volna a Bizottságnak benyújtott költségnyilatkozatba.
Minden más esetben, különösen a csődöt megelőző szabálytalanságok vagy a csalás gyanúja esetén bejelentést kell tenni a Bizottság felé a tapasztalt szabálytalanságokról és az azokhoz kapcsolódó megelőző és korrekciós intézkedésekről.
Amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogosulatlanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza, és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az unió költségvetésébe. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy jogosulatlanul kifizetett összeget nem téríttetnek vissza, amennyiben az alapból való hozzájárulás kedvezményezett által visszatérítendő összege kamat nélkül nem haladja meg a 250 EUR összeget.
Lásd még: az 1303/2013/EU rendelet 122. cikke
Az Európai Unió állampolgárai gyakran az elsők, akik tudomást szereznek az uniós finanszírozás elköltése során felmerült, közérdeket fenyegető veszélyekről vagy károkról. Az uniós forrásokat érintő szabálytalanságok és csalások jelentésével a „visszaélést bejelentők” kulcsszerepet játszanak az ilyen jellegű jogsértések feltárásában és megelőzésében, valamint a társadalom jólétének megőrzésében.
Az 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének megfelelően minden tagállam kijelölési eljárást folytatott le az adott operatív program irányító, igazoló és ellenőrző hatóságára vonatkozóan. Ezek az illetékes hatóságok felelősek az Ön országában folyó uniós kiadások ellenőrzéséért. Mindegyikük rendelkezik a szabálytalanságok jelentésére szolgáló csatornákkal, például a saját weboldalán, és megfelelő ellenőrzési feladatkörrel rendelkezik.
Ezen felül a nemzeti AFCOS-szolgálathoz [HYPERLINK TO DEFINITION №…], a rendőrséghez és bármely más hatósághoz fordulhat, amelyek – ha nem felelősek a vádak ellenőrzéséért – továbbítják az információkat az illetékes nemzeti hatóság felé.
Ha egy állampolgár vagy egy köztisztviselő azt gyanítja, hogy csalást követtek el, akkor azt a lehető leggyorsabban jelentenie kell, mert az idő kritikus tényező a hatósági intézkedések meghozatalában. Az illetékes hatóságok szempontjából a „csalás gyanújának” meghatározása eljárásbeli definíció: minden olyan szabálytalanság, amelyben egy hatóság konkrét eljárási cselekményeket foganatosított, „csalás gyanújának” minősül.
Ebben az esetben természetesen nem várható el, és Ön nem kötelezhető arra, hogy belső jelentést tegyen. Kapcsolatba léphet a rendőrséggel vagy az OLAF-fal. Néhány országban külön visszaélés-bejelentési intézmények is működnek, például Hollandiában a Holland Informátorok Hatósága.
Céljának és funkcionális kompetenciájának megfelelően valamennyi nemzeti hatóság az Ön rendelkezésére áll segítségkérés esetén. Ha azonban az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) szeretné értesíteni, azt itt teheti meg. Ha szeretné, név nélkül bejelentést tehet az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén.
Igen. Az Európai Parlament és a Tanács 2019. október 23-án fogadta el az az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelvet (a visszaélést bejelentők irányelve). A visszaélés-bejelentés irányelvének célja az uniós jog és politikák meghatározott területeken történő érvényesítésének elősegítése az uniós jog megsértését jelentő személyek magas szintű védelmét biztosító közös minimumszabályok megállapításával. Az úgynevezett „visszaélés-bejelentési irányelv” közös minimumszabályokat tartalmaz, amelyek biztosítják a visszaélést bejelentők hatékony védelmét.
Amíg az irányelv átültetési időszaka (2021. december 17.) le nem telik, a visszaélést bejelentőket a hatályos nemzeti jogszabályok védik.
Az irányelv különösen fontos az uniós forrásokat érintő csalás és a korrupció elleni küzdelemben, mivel az uniós politikák végrehajtása érintheti az Unió pénzügyi érdekeit.
Ezenkívül az irányelv kifejezett védelmet biztosított azoknak számára, akik az EUMSZ 325. cikkében említettek szerint az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogsértésekről számolnak be, amint azt a vonatkozó uniós intézkedések 2. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a továbbiakban meghatározzák.
Az EU-politikák tárgyi hatálya kiterjed továbbá:
a) a mellékletben meghatározott uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó, a következő területeket érintő jogsértések:
(i) közbeszerzés;
(ii) pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása;
(iii) termékbiztonság és megfelelőség;
(iv) közlekedésbiztonság;
(v) környezetvédelem;
(vi) sugárvédelem és nukleáris biztonság;
(vii) élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészség és jólét;
(viii) közegészségügy;
(ix) fogyasztóvédelem;
(x) a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonsága;
b) az EUMSZ 325. cikkében említett és a vonatkozó uniós intézkedésekben tovább részletezett, uniós pénzügyi érdekek megsértése;
c) a belső piaccal kapcsolatos, az EUMSZ 26. cikk (2) bekezdésében említett jogsértések, beleértve az uniós verseny- és állami támogatási szabályok megsértését, valamint a belső piaccal kapcsolatos jogsértéseket a társasági adó szabályait sértő cselekményekkel vagy olyan megállapodásokkal kapcsolatban, amelyek célja olyan adókedvezmény megszerzése, amely megsérti az alkalmazandó társasági adótörvény tárgyát vagy célját.
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek 2021. december 17-ig megfeleljenek.
Forrás: A visszaélések bejelentéséről szóló irányelv (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1937 IRÁNYELVE (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről)
Jelentése felülvizsgálatra kerül, hogy megállapítsák, a jelentett eset csalásnak minősül-e, és van-e elegendő bizonyíték a vizsgálat megindításához. Előfordulhat, hogy további információ érdekében újra kapcsolatba lépnek Önnel (kivéve, ha névtelen kíván maradni). A nyomozati folyamat és az érintett személyek védelme érdekében a nyomozás állapotáról Ön nem kap információt.
Abban az esetben, ha az OLAF-nál tett bejelentést, az OLAF weboldalán tudhat meg többet a folyamatról.
Az OLAF azzal a céllal veszi fel Önnel a kapcsolatot a bejelentésére vonatkozóan, hogy további információt kapjon az esetről.
Ha az OLAF kapcsolatfelvételének más az oka, akkor az nem jelenti feltétlenül azt, hogy Ön nyomozás alatt áll. Az OLAF nem bűnügyi, hanem adminisztratív nyomozást folytat, és intézkedéseket javasol az érintett uniós intézmények és nemzeti kormányok számára. A folyamatról többet megtudhat az OLAF webhelyén.