Családi csalás az idegenforgalmi ágazatban

A gyanú a következő csalásra utaló mutatók és jelek alapján merült fel:

• Három közel azonos projektajánlatot nyújtottak be jóváhagyásra
• A pályázók vezetékneve azonos volt
• A pályázatokat ugyanazon a napon nyújtották be az irányító hatósághoz
• A pályázókról kiderült, hogy egy szülő és két gyermeke voltak
• A három hotelhez egyetlen bejárat tartozott

Egy vidékfejlesztési program irányító hatóságához 3 finanszírozás iránti kérelem érkezett. A következő projektre irányult a pályázat:

1. pályázó: „Családi hotel építése vidéki turizmus céljára”

2. pályázó: „Vendégszobákkal rendelkező épület építése vidéki turizmus céljára”

3. pályázó: „Étteremmel felszerelt családi panzió építése vidéki turizmus céljára”

A projekteket jóváhagyták és pénzeszközöket biztosítottak hozzájuk. Az épületeket megépítették. A projektek felügyeletének ellátása és az időközi kifizetés és az egyenleg kifizetése keretében az irányító hatóság helyszíni ellenőrzés elvégzését tervezte.  A helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a 3 épületet egymáshoz nagyon közel építették fel, és az épületeknek csupán egyetlen bejárata és recepciós területe volt, ezért úgy tűnt, hogy egyetlen hotelként funkcionáltak, ahelyett, hogy 3 külön projektről lett volna szó. A helyszíni ellenőrzések megállapították, hogy a bútorokat mindhárom létesítmény használja, sőt mit több, nem a projekt céljainak megfelelően. A pályázókról kiderült, hogy egy szülő és két gyermeke voltak. A csalók ilyen módon megkísérelték megszegni az odaítélhető maximális támogatási összegre vonatkozó előírást.

A csalást helyszíni ellenőrzések alapján észlelték. Az irányító hatóság a csalásra vonatkozó válaszlépést kezdeményezett. A vizsgálatok és a későbbi megállapítások eredményeként az irányító hatóság úgy döntött, hogy a kifizetett támogatásokat vissza kell téríttetni, és visszafizettetési eljárást kezdeményezett önkéntes visszatérítésre irányuló hivatalos megkeresések küldésével.

A kedvezményezettek elutasították az adósság visszafizetését és polgári per indult.

Az előcsatlakozási programok idején és az első, 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az ilyen ügyekben rendes (azaz nem közigazgatási) bírósági bíró döntött. Az elsőfokú bíróságon (regionális bíróság) a bíró kérelmezte, hogy az irányító hatóság bocsássa rendelkezésre a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyveket, amit az irányító hatóság nem tett meg (az okok ismeretlenek). A bíró ezért nem fogadta el azt a jogi tényállást, hogy a helyszíni ellenőrzésekre sor került és a kedvezményezettek javára döntött.

Az irányító hatóságnak fellebbeznie kellett a határozat ellen az EU és a nemzeti költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A másodfokú bíróság (körzeti bíróság) ugyanazt a dokumentációt kérte az irányító hatóságtól, az irányító hatóság pedig ismét elmulasztotta a kért dokumentáció benyújtását. Következésképpen a fellebbezést elutasították.

Mivel az irányító hatóságnak ismét fellebbeznie kellett a határozat ellen, az ügy harmad és véső fokig (legfelsőbb bíróság) jutott. Éppen úgy, mint az előző két esetben, az irányító hatóság elvesztette az ügyet, mivel továbbra is képtelen volt benyújtani a kért dokumentációt. Következésképpen a kedvezményezett az összes pénzeszközt megtartotta, az irányító hatóságot pedig kötelezték az eljárás költségének kifizetésére. Az uniós pénzeszközöket a nemzeti költségvetés felhasználásával visszatérítették (leírták egy 2 éves időtartam után, amely alatt az irányító hatóság elmulasztotta visszafizetni az összegeket).

Több évvel később vizsgálat indult, noha az elévülési idő már eltelt. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kedvezményezettek célja a 250 000 EUR összegű maximális támogatás kijátszása volt azáltal, hogy három külön pályázatban összesen 750 000 EUR összegre pályáztak egy nagy hotel építése céljából.

Sok hiányosság tette lehetővé e csalárd magatartásnak a bekövetkezését, például:

• összeférhetetlenségi eljárások hiánya: az, hogy 3 azonos vezetéknevű pályázó pályázott és került jóváhagyásra 3 hasonló projektre;

• a rendszer gyengeségei – az előcsatlakozási intézkedések és a 2007 és 2013 közötti első programozási időszak alatt a polgári jogi rendszer volt érvényben, ami eltérő gyakorlatokat és megosztottságot eredményezett;

• feddhetetlenségi problémák: ezt a csalásformát valószínűleg az irányító hatóságon belülről kapott segítséggel vezényelték le.

Következésképpen a következő programozási időszakok vonatkozásában a problémák közül többet beazonosítottak és orvosoltak:

• új fegyelmi intézkedések;
• új, a pályázók ellenőrzésére vonatkozó belső szabályok;
• új, az összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó szabályok;
• az esb-alapokra vonatkozó jogszabállyal a szabálytalanságok és a pénzügyi korrekciók elleni fellebbezésre vonatkozóan új szabályokat vezettek be, amelyek megállapítják, hogy valamennyi bírósági eljárás közigazgatási bíróságok előtt kerül lefolytatásra.