Korrupciómegelőzési és átláthatósági tisztviselők (RPCT) és a hároméves tervek

Az Olasz Nemzeti Korrupcióellenes Hatóságot (ANAC) 2012-ben hozták létre a „Korrupcióellenes törvény” (a korrupció és a közigazgatásban folytatott illegális tevékenység megelőzéséről és leküzdéséről szóló 190/2012. sz. Törvény) alapján. Az ANAC 30 munkatárssal indult. A közbeszerzési felügyelő hatósággal való 2014-es egyesülésnek köszönhetően jelenleg már mintegy 300 alkalmazottal rendelkezik.

A korrupcióellenes törvény a csaló magatartás megelőzésénekfontosságát hangsúlyozza. Ennek érdekében az ANAC egy nemzeti korrupcióellenes tervet (NACP) vezetett be, amelyet szubnacionális szinten a következő két intézkedés egészített ki:

• A korrupciómegelőzés és átláthatóság hároméves terve (PPCT)
• Az átláthatóságért és a korrupció megelőzéséért felelős tisztviselő (RPCT)

Hároméves terv a korrupció megelőzésére

A törvény szerint minden állami ügynökségnek/közigazgatási szervnek/teljes mértékben állami tulajdonú vállalatnak hároméves tervet kell kidolgoznia a korrupció megelőzésére (Piano triennale prevenzione corruzione). Minden egyes terv meghatározza, elemzi és megbecsüli a közigazgatásban tapasztalható korrupció sajátságos kockázatait, valamint kijelöli a megfelelő megelőző intézkedéseket. Alapvető fontosságú, hogy az állampolgárok és egyéb érdekelt felek részvételével kell kidolgozni. Ez azt jelenti, hogy minden közigazgatási szervnek nyilvános konzultációkat kell tartania, és észrevételeket kell begyűjtenie a terv végrehajtása előtt. Figyelembe kell venni a közigazgatási szerv méretét, annak jellemzőit és a kockázatokat a nemzeti irányelveknek megfelelően[1]. Példa a Területi Kohéziós Ügynökség Irányító Hatóságának egy hasonló tervére:

Területi Kohéziós Ügynökség – Melléklet a 2019–2021 közötti hároméves korrupciómegelőzési és átláthatósági tervhez https://www.agenziacoesione.gov.it/wp-content/uploads/2019/02/Decreto_24_2019_ALL3.pdf.

Az átláthatóságért és a korrupció megelőzéséért felelős tisztviselő (RPCT)

Minden közigazgatási szervnek ki kell jelölnie egy tisztviselőt, aki az átláthatóságért és a korrupció megelőzéséért felelős. A tisztviselő feladatai a következők:

• A terv és annak intézkedéseinek összehangolása és végrehajtása.
• Az összes belső eljárás/IT-alkalmazás felülvizsgálata ezzel összhangban
• Az illetékes hatóságok figyelmeztetése a korrupcióellenes intézkedések megszegése esetén
• A köztisztviselők kinevezésekor a rotációs rendszerek alkalmazásának ellenőrzése olyan tevékenységek esetén, ahol nagyobb a korrupciós bűncselekmények kockázata
• A közhivatallal való összeegyeztethetetlenségről szóló 39/2013. sz. törvényerejű rendelet betartásának biztosítása.

Ez a két részből álló gyakorlat (tervek és tisztviselők) az ESB-alapokat kezelő közigazgatási szervekre is vitathatatlanul vonatkozik. A közigazgatásban elkövetett csalások leküzdésére szolgáló speciális mutatók kidolgozása érdekében egyetértési megállapodás került aláírásra a 2014–2020 közötti nemzeti operatív program „PON GOV” Irányító Hatóságával (Területi Kohéziós Ügynökség)[2].

Két példa a nemzeti és regionális irányító hatóságok alkalmazásaira:

• Országos szinten: a Munkaügyi Minisztérium terve a nemzeti operatív programokhoz[3]
• Regionális szinten: a pugliai Irányító Hatóság terve az ERFA-ESZA Regionális Operatív Programhoz[4],

A gyakorlatok megosztásának ösztönzése érdekében az ANAC egy platformot állított fel a tervek összegyűjtésére. Minden közigazgatási szerv online feltöltheti a tervét. Így a tervek nyilvánosan elérhetők, és hozzáférést biztosítanak az olasz közigazgatásban szabványosított gyakorlatokhoz. Ezenkívül a platformmal az ANAC nyomon követheti az eljárásokat, és azonosíthatja a trendeket. A mai napig 3400 közigazgatási szerv frissített információit tartalmazza az adatbázis.

Ezt kiegészítve már az RPCT-tisztviselők adatbázisa is rendelkezésre áll. Önkéntes alapon működik, de ma már csaknem 5000 tisztviselőt foglal magában[5] . Végül pedig az ANAC elindította a FORUM RPCT elnevezésű társadalmi együttműködési platformot a jó gyakorlatok RPCT-hálózaton belüli megosztásának ösztönzésére[6], valamint kezdeményezte a RPCT-tisztviselőknek szentelt Átláthatóság nyílt napját (2020-ban az ANAC online tartotta meg az eseményt 1000 fő részvételével).

Ez a két gyakorlat a következők miatt innovatív.

• Az érdekelt felek bevonása és a nyilvános konzultációk. Minden terv nyilvános ellenőrzés alatt áll. A közigazgatási szerveknek aktívan be kell gyűjteniük az állampolgárok és az érdekeltek észrevételeit. Az olasz közigazgatás kétféle módon tart nyilvános konzultációt. A tervet online közzéteszik, a felhasználók az ebben szereplő űrlapon keresztül tudnak észrevételeket tenni. Alternatívaként a közigazgatási szerv meghatározza, kik a legfőbb érdekelt felek, és konzultációkat tart.
• Átláthatóság és elszámoltathatóság. A javaslattételkor a tervek publikálásával együtt az illetékes hatóságnak mellékelnie kell a terv összeállításának magyarázatát. Ez összhangban áll az átláthatóságról szóló 33/2013. törvényerejű rendelettel.
• Az RPCT-tisztviselő által felügyelt intézkedések egyszerre érintik egységében és egyéni szinten is a közigazgatási szervet.

Javult a közigazgatás teljesítménye: egy, a nagy önkormányzatok RPCT-tisztviselőivel folytatott strukturált interjúk alapján 2015-ben elvégzett benchmarking tanulmány pozitív összefüggést mutat a tervek végrehajtása és az egyes települések teljesítményciklusa között[1].

Az ENSZ UNODC 2016–2021-es felülvizsgálati ciklusról szóló országjelentése[2] is említi az RPCT-tisztviselők sikerét. A projektet mint jó gyakorlatot emelte ki a jelentés 23. oldalán. Az állami szervekben a dedikált korrupcióellenes tisztviselő alkalmazása a korrekciós intézkedések fokozottabb végrehajtásához vezetett.

• Az RPCT-tisztviselők autonómiájának biztosítása és megóvása a politikusok indokolatlan nyomásgyakorlásától.
• Az RPCT-tisztviselőknek magas szintű pozíciót kell betölteniük, a közigazgatási szerven belül megfelelő irányítási jogkörrel és a szükséges képességekkel/kompetenciákkal kell rendelkezniük
• Célzott/koncentrált tervek, amelyek azonosítják a közigazgatási szerv szempontjából sajátságos és releváns kockázatot

A közigazgatási szervek legmagasabb szintjein nem mindig fordítanak kellő figyelmet a korrupció elleni küzdelemre. A korrupcióellenesség kapcsán a közigazgatás magasabb szintjein nagyobb tudatosságra, valamint határozott kultúrára van szükség, amely erősíti a korrupció elleni küzdelmet. Példaként említhető, hogy továbbra is alacsony a vezető tisztségviselők rotációja azokon a területeken, amelyek nagyobb korrupciós kockázatnak vannak kitéve. A rotációra a csalást és korrupt viselkedést elősegítő hatalmi viszonyok kialakulásának megelőzése miatt van szükség. A valóság azonban azt mutatja, hogy a rotációt csak az közigazgatási szervek 40%-a alkalmazza.

A gyakorlatot az EU testvérvárosi projektek keretében megosztották más országokkal (Szerbia, Törökország, Montenegró), további kormányok pedig a korrupcióellenes és átláthatósági tisztviselők alkalmazásának bevezetését vizsgálják a helyi közigazgatásban.

A modellt az EXPO 2015 Milano keretében alkalmazták, az EBESZ (az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) példaként mutatta be a korrupció megelőzésével foglalkozó technikai műhelyein.