Csalási kockázatokkal kapcsolatos szicíliai ellenőrzőlisták

A szicíliai irányító hatóság által kidolgozott csalási ellenőrzőlistákban találhatók olyan mutatók, amelyek kifejezetten az odaítélési eljárásokra és a kifizetési kérelmekre hivatkoznak. Az ellenőrzőlistákban 23 kérdés található az odaítélési eljárásokra vonatkozóan és 12 kérdés található a kifizetési kérelmekre vonatkozóan.

Az odaítélési eljárásokra vonatkozó ellenőrzőlista felépítése a következő:

1) A kedvezményezettek kiválasztása

• összeférhetetlenség;
• a részvételre jelentkezők hamis nyilatkozata;
• kettős finanszírozás.

2) Végrehajtás és ellenőrzés

• korrupció és jogellenes kifizetések;
• a pályázati eljárások megsértése;
• a kiírási feltételek manipulálása;
• az ajánlatok adatainak kiszivárogtatása;
• az ajánlattétel során történő összejátszás, kiegyensúlyozatlan ajánlatok és az ajánlatok manipulálása;
• indokolatlan, egyetlen beszállítói forrás;
• felosztott beszerzések;
• nem megfelelő szerződéskombinációk.

Szemléltetésképpen az alábbiakban idézünk néhány kérdést a kedvezményezettek odaítélési eljárások során történő kiválasztásával kapcsolatban:

• A kiválasztás során tiszteletben tartották-e az összeférhetetlenséggel kapcsolatos politikát, ideértve a személyzeti nyilatkozatot és az említett politika tiszteletben tartásának garantálását célzó intézkedéseket? A szerződésért felelős gazdasági szereplő benyújtott-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot? Ezt átfogó módon ismertetik-e?
• Felderítettek-e be nem jelentett összeférhetetlenséggel vagy intézkedéssorozattal kapcsolatos eseteket?
• A projektpályázatok vizsgálata kiterjedt-e minden igazoló dokumentum és önbevallás vizsgálatára?
• Az időközi vagy ideiglenes nyilatkozatokat összevetették-e nyilvános adatbázisokkal (projektazonosító kód, a kedvezményezetteket tartalmazó regionális adatbázis stb.)?

Az ajánlattétel során történő összejátszásra, a kiegyensúlyozatlan ajánlatokra és az ajánlatok manipulálására vonatkozóan a következő kérdések szerepelnek az ellenőrzőlistában:

• A nyertes ajánlat túl magas volt-e a becsült költségekhez, a közzétett árakhoz, a hasonló szolgáltatásokhoz, az ágazatra jellemző átlagárakhoz és a tisztességes piaci árakhoz képest?
• Alkalmaztak-e vesztes ajánlattevőket alvállalkozóként?
• Vannak-e szokatlan elemek az ajánlatokban (például az ajánlatok pontos százalékokban különböznek, a legelőnyösebb ajánlat éppen csak az elfogadható árküszöb alatt van, az összes ajánlattevő folyamatosan magas árakat tart fenn, nyilvánvaló összeköttetések vannak az ajánlattevők között)?

A kifizetési kérelmekre vonatkozó ellenőrzőlista az alábbi szakaszokból áll:

1) helytelen költségfelszámítás;

2) hiányos árképzési gyakorlatok;

3) hamis, megnövelt vagy lemásolt számlák;

4) fantomszolgáltatások nyújtása.

 Az alábbiakban kiemeltünk néhány, a kifizetési kérelmekben felmerülő csalási kockázatok értékelésére vonatkozó kérdést:

• A munkaerőköltség/szolgáltatás/szolgáltatásnyújtás túlzott vagy szokatlan-e?
• A munkaerőköltség/szolgáltatás/szolgáltatásnyújtás aránytalan-e a szerződés előrehaladásához képest?
• A vállalkozó benyújt-e hiányos vagy nem megfelelő dokumentációt?
• Túl magasnak tűnnek-e az árak a hasonló szerződésekhez, árjegyzékekhez vagy az ágazatra jellemző átlagárakhoz képest?
• Vannak-e olyan kiszámlázott áruk/szolgáltatások, amelyek nem azonosíthatók vagy nem számíthatók ki?
• Tartozik-e bevétel a kiszámlázott árukhoz vagy szolgáltatásokhoz?
• A kiszámlázott áruk megfeleltethetők-e egy adott megrendelésnek? Vitatható-e a megrendelés?
• A számlák tekintetében: az árak, a tételek megnevezése vagy az összegek megfelelnek-e a szerződésnek?
• Egyes számlákon ugyanaz az összeg, számadat, dátum stb. szerepel-e?
• A kifizetés kapcsolódik-e „kaszkádrendszerben” alvállalkozóként foglalkoztatott vállalatcsoporthoz?
• Teljesítenek-e kifizetéseket offshore cégeknek?

Az ellenőrzőlisták teljes tartalma és olasz eredeti változata letölthető a https://www.euroinfosicilia.it/misure-antifrode-del-po/ címről az oldal alján található „DDG n.572/2019” ZIP-fájlra kattintással és az „Ellenőrzőlisták (2019. október)” à „Allegato 2A_Affidamenti Dlgs 50_rev” és az „Allegato 3A_Rimborso_OpBeSe_rev” mappa megnyitásával.

Az ellenőrzőlistákon kívül az irányító hatóság a „csalási kockázatokkal kapcsolatos önértékelési eszközt” alkalmaz: ez egy olyan mátrix, amelynek az a célja, hogy a csalási kockázatok értékelése az Európai Bizottság, valamint a kockázatértékelés önértékelésével foglalkozó (eseti jellegű, csalásellenes javaslatok és mérséklési intézkedések kidolgozására létesült) munkacsoport által meghatározott és 2017-ben jóváhagyott módszertan szerint történjen (https://www.euroinfosicilia.it/p-o-fesr-sicilia-20142020-approvazione-dello-strumento-di-autovalutazione-rs_fraud_risk_assessment_acadg_v-01giugno2017-ed-istituzione-del-gruppo-di-lavoro-per-lautovalutazione-del-rischio-fr/). A szicíliai irányító hatóság megvizsgálta, hogy használható-e az ARACHNE adatbányászati rendszere és az beépíthető-e a fent említett önértékelési eszközbe: ez lehetővé tenné az ellenőrzések javítását, valamint a keresési eredmények jobb egységesítését a csalásokra irányuló vizsgálatok során, ezáltal javítaná az összes csalás elleni stratégia hatékonyságát és pontosságát. E két eszköz egyesítése azonban jelentős időráfordítást igényelne, a projekthez pedig informatikai szakértőkből álló eseti munkacsoportot kellene rendelni.

A csalás elleni gyakorlatok eredményes elfogadása és terjesztése szempontjából az egyik legfontosabb kihívás a rendszerszintű alkalmazásukat támogató belső alkalmazottak jelentős hiánya. Ezért az ilyen stratégiák sikeréhez kulcsfontosságú – a gyakran nem elegendő létszámú – emberi erőforrások bővítését célzó intézkedések elfogadása. Ugyanilyen fontos, hogy minden közigazgatási szerv az ARACHNE rendszerhez hasonló eszközök megfelelő használatára, a csalásokkal kapcsolatos ellenőrzőlistákra és az önértékelési mátrixra vonatkozó képzésben részesüljön.

Ahhoz, hogy a gyakorlat folyamatosan pozitív, rendszerszintű eredményeket hozzon, fontos előfeltétel az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek adminisztratív kapacitásának megerősítése. Ennek keretében bővíteni kell a meglévő eszközök rendelkezésre állására vonatkozó általános tájékozottságot, képzésben kell részesíteni az irányító hatóság, illetve a közreműködő szervezetek munkatársait ezen eszközök helyes használatával kapcsolatban, és ösztönözni kell a szervezeti egységek és az intézmények közötti összehangolt fellépést.