Ugrás a fő tartalomra
Anti-Fraud Knowledge Centre

Háttér és célkitűzés(ek)

Az „EURA 2014” uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó dokumentumok tárolására és kezelésére szolgáló számítógépes rendszer. A rendszert 2007-ben hozták létre a közös rendelkezésekről szóló (1303/2013/EU) rendelet 125. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményre reagálva, amely kimondja, hogy az operatív programok irányító hatóságainak számítógépes nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk, amely elektronikusan tárolja az egyes műveletekre vonatkozó adatokat.  A digitális adatgyűjtés kötelező a nyomon követéshez, az értékeléshez, a pénzgazdálkodáshoz, az ellenőrzéshez és az audithoz. A rendszert a regionális fejlesztés és a strukturális alapok keretébe tartozó projektek finanszírozásáról szóló 8/2014. számú törvény hozta létre.

A 2014-es verzió egy már létező számítógépes rendszer javított és bővített változata. Az EURA 2007-ben még több különböző számítógépes rendszerre tagolódott, amelyeket a 2014-es verzióban egyesítettek, hogy a projekt teljes életciklusa tekintetében csak egy platform töltse be az egyetlen információforrás szerepét.

A gyakorlat ismertetése

Az EURA 2014 egy olyan elektronikus adatbázis, amelyben az uniós finanszírozású projektekre vonatkozó dokumentumok összességét tárolják, a papír használatával teljesen felhagyva. Minden dokumentumot elektronikus aláírással látnak el egyrészt a kérelmezők, amikor finanszírozási forrásokat kérelmeznek, másrészt a hatóságok, amikor finanszírozási források odaítéléséről döntenek. A kifizetések teljesítése, valamint a dokumentumok archiválása elektronikusan történik.

Az EURA 2014 a teljes finanszírozási ciklus kezelését lehetővé teszi a rendszeren belül a következő lépések alkalmazásával:

  1. A kérelmező a számítógépes rendszert használja, hogy finanszírozás iránti kérelmet nyújtson be, amelyben feltünteti a projekt adatait, az összeget és a kért finanszírozási források tervezett felhasználását.
  2. A felelős irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet elbírálja a kérelmet, és finanszírozási határozatot hoz.
  3. Kedvező finanszírozási határozatok esetén a kedvezményezett kifizetési kérelmet tölt ki, amelyet az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet is elbírál a rendszerben.
  4. Az igazoló hatóság az EURA 2014 rendszerben tárolt információk segítségével kifizetési kérelmet intéz az Európai Bizottsághoz a szükséges finanszírozási források megszerzése érdekében.

Az EURA a kérelmek elbírálásához kitöltendő általános kiválasztási kritériumokat is tartalmazó ellenőrzőlistákat biztosít a hatóságok számára. Az ellenőrzőlistában foglalt több tényező között szerepel a kettős finanszírozás lehetősége, valamint a kérelmező pénzügyi helyzete; ezek célja a csődbe jutott gazdasági társaságok vagy magánszemélyek, illetve felszámolás alatt álló gazdasági társaságok által benyújtott kérelmek kizárása. A rendszer jelenlegi verziójában nincsenek automatikus ellenőrzések vagy figyelmeztetések a feltöltött dokumentumokhoz vagy a rendszerrel összekapcsolt adatbázisokhoz. Ezek a 2021-es verzióhoz vezethetők be.

Az EURA 2014 az adóhatóság adatbázisával is össze van kapcsolva, ami lehetővé teszi az esb-alapokért felelős hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy a kérelmezők megfelelően megfizetik-e az őket terhelő adókat. Így a hatóságok adminisztratív terhei csökkennek azáltal, hogy egy univerzális rendszer segítségével hozzáférhetnek a szükséges információkhoz.

Ha egy közreműködő szervezet úgy dönt, hogy helyszíni látogatást tesz annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozásban részesülő kedvezményezett által megadott összes információ helyes legyen, a közreműködő szervezet előkészítésként a rendszerben tárolt információkat használja fel. Ezenfelül az audithatóság a digitális információkat használja fel, és az audit szempontjából releváns dokumentumokat tárolja.

Szabályszerű ellenőrzés, helyszíni szemle vagy audit nyomán tett megállapítás esetén a megállapítást és a korrigálására meghozott határozatot dokumentálják a rendszerben. A közölt információk módosításának vagy aktualizálásának szükségessége esetén a közreműködő szervezet elvégzi a szükséges módosításokat a rendszerben.

A megállapítások olyan projektekre vonatkoznak, amelyek már részesültek finanszírozásban, ha az alábbiakkal kapcsolatban gyanú merül fel:

  • a projekt során felmerült kiadások,
  • a kedvezményezett által továbbított dokumentumok vagy információk.

Az illetékes hatóság megállapítást tesz az EURA rendszerben. A hatóságok azt is ellenőrizhetik, hogy vannak-e megállapítások a kérelmezőkre vonatkozóan korábban finanszírozott projektek esetében.

A rendszerhez többféleképpen lehet hozzáférni. Az érintett hatóságok (irányító hatóság, közreműködő szervezet, igazoló hatóság, audithatóság) hozzáféréssel rendelkezik az összes tárolt adathoz, és bármikor ellenőrizni tudja a kérelmeket vagy a projekteket. A kérelmezők és a kedvezményezettek bejelentkeznek a platformra, és csak az általuk megadott információkat látják.

Különböző felhasználói szerepek is vannak a rendszerben, a hatóságok pedig a feladatkörüktől függően konkrét jogosultságokkal rendelkeznek. Csak az általuk ellenőrzött területen kezelhetik és módosíthatják az információkat. Ez biztosítja a feladatkörök elkülönítését.

A platform megvalósítása kb. két évig tartott. A tartalomra vonatkozó előírásokat a Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium határozta meg az irányító hatóságokkal, a közreműködő szervezetekkel, az audithatósággal és az igazoló hatósággal szoros együttműködésben. Az informatikai infrastruktúra fejlesztését a minisztérium kiszervezte, mivel nem foglalkoztat műszaki alkalmazottakat ilyen tevékenységhez. Az első kérelmet 2014 májusában nyújtották be a rendszerben, az első finanszírozási határozat meghozatalára 2014 novemberében, az első kifizetésre pedig 2015 májusában került sor.

A minisztérium, az irányító hatóságok, a közreműködő szervezetek, az audithatóság és az igazoló hatóság képviselőiből álló irányítócsoport biztosítja a rendszer folyamatos fejlesztését.

A megvalósítási költség megközelítőleg 30 millió EUR volt, amelyet elsősorban az informatikai szolgáltató esetében használtak fel. A projektet félig uniós forrásokból, félig nemzeti forrásokból finanszírozták. Az EURA karbantartási költségei évente körülbelül 0,5 millió EUR-t tesznek ki.

Egyedi jellemzők

  • Egységesített folyamatok minden kérelmező számára, ezáltal csökken a hamis vagy hiányzó információk és dokumentáció kockázata.
  • A teljes finanszírozási ciklushoz kapcsolódó dokumentumok teljes mértékben elektronikus tárolása.
  • A finanszírozási életciklusban érintett hatóságok közötti információcsere.
  • Hozzáférés az adóhatósági adatokhoz.
  • A kérelmezőkre vonatkozó megállapítások bevitele a rendszerbe, valamint korábbi projektekhez kapcsolódó megállapítások ellenőrizhetősége.

Kimenetek és eredmények

Az eszköz jelentős mértékben hozzájárul a csalás megelőzéséhez és felderítéséhez, azáltal, hogy egy információforrást biztosít a projektekhez kapcsolódó összes dokumentum kezeléséhez és értékeléséhez.

Az elektronikus dokumentumok és aláírások használata révén csökken az auditnyomvonalak elvesztésének vagy a dokumentumok manipulálásának kockázata.

Az eszköz például az alábbi csalási kockázatok kezeléséhez nyújt segítséget:

  • projektek kettős finanszírozása;
  • túlzott és/vagy csalárd munkaerőköltségek;
  • a nemzeti vagy az uniós küszöbértéket meghaladó közbeszerzések (ezekről külön dokumentumok készülnek).

További eredmények többek között a következők:

  • a különböző hatóságok adminisztratív terheinek enyhítése, mivel minden szükséges információ rendelkezésre áll vagy elérhető egy rendszeren belül;
  • a kérelmek felülvizsgálata rövidebb időn belül teljesíthető;
  • egységesített értékelés ellenőrzőlisták használatával;
  • fokozottabb átláthatóság és együttműködés a hatóságok között.

Fő sikertényezők

  • Valamennyi érintett hatósággal (például az adóhatósággal és az audithatóságokkal) együttműködésben végzett fejlesztés.
  • A rendszer kezelését irányítócsoport felügyeli a minisztérium és az érintett hatóságok képviselőivel.
  • A kérelmezők és a hatóságok hajlandósága arra, hogy felhagyjanak a papíralapú folyamatokkal.

Felmerült kihívások és levont tanulságok

Az EURA bevezetése kapcsán felmerült legfőbb kihívás az volt, hogy az igényeket átvezessék az informatikai interfészre és infrastruktúrába az összes különböző hatóság részvételével.

Az informatikai rendszernek rugalmasnak is kell lennie a változó jogi követelményekhez való alkalmazkodás érdekében.

Az átadhatóság lehetősége

A rendszer másik országban történő bevezetése szükségessé teszi az összes érintett hatóság közötti egyeztetést az informatikai infrastruktúra megfelelő kifejlesztése érdekében.

A jelentős pénzügyi befektetés akadályt jelenthet, ez azonban a használt, meglévő rendszerkörnyezettől függ. Ha már használnak elektronikus rendszereket uniós finanszírozású projektekhez, ezek továbbfejleszthetők. Előfordulhat, hogy az egyes országoknak teljesen elektronikus folyamatokra kell áttérniük egy hasonló platform megvalósításához.

2021. MÁRCIUS 29.
EURA 2014 HU